A nyár utolsó hetében mit sem változott a helyzet: folyamatosan növekedik a világ háborús gócpontjainak feszültsége, amire a részvénypiacok érdemben még nem reagálnak, bár az arany és az EURUSD már mintha mutatna némi érzékenységet.
A DAX mindössze egy technikai ellenállásról tudott lefordulni, onnan is csak annyit amennyi szokásos, hasonló technikai szituációkban. Vagyis komolyan, eddig nem hagyja magát befolyásolni a putyinkodástól.

Fontos adat, hogy az index utolsó 7 hetének forgalmi adatainál kevesebbet utoljára csak 2013 karácsonyának hetében mértek. Vagyis a „… ki tudja, mit szívnak azok, akik még vásárolnak…” típusú vélemények egyre erősebb intenzitással jelzik, hogy ez a növekedés már aligha tart sokáig.Pedig az USA ezen a héten is szinte csak jó hírekkel szolgált saját magának:

Forrás:FRED

Hogy ne múljon el hét FED nélkül… Elképesztő, de immár nyilvánvaló tény (egy szolgáltató árjegyzéke külön árat ad a FED-nek!), amiről eddig csak találgatások mentek: A FED (és más jegybankok) folyamatosan  kereskednek az S&P500 futures-el és más kapcsolódó spekulatív termékekkel! Vagyis a jegybank – kérdés hogy törvényesen-e – konkrét ügyletekkel befolyásolja a részvénypiacot…. Tehát kedves olvasó, gondolkodj el azon, hogy lehet, hogy ha legközelebb mondjuk egy E-mini-t adsz el, könnyen lehet, hogy a FED, vagy maga Kuroda áll a másik oldalon. Aki egy kicsit is elmélyedt a témában, az tudja: fenekstül forgatja fel a piaci törvényeket a jegybank beszállása a játékba. Nem mellesleg a részvényindexek vásárlása útján a forgalomba kerülő jegybankpénz mennyiségének hatása a teljes pénzmennyiségre, a multimplikátorra, egy újabb kihívást adhat a modern pénzemélet értelmezésének. A gyakorló közgazda meg csak azt érzi: itt már minden mindegy, csak söpörjünk mindent a szőnyeg alá, ameddig lehet.   
  
A SAXO bank szerdán megjelent értékelése szerint „Itt az ideje a védekező felállásnak… egy nagyon védekező felállásnak”. A piacokat fenyegető főbb veszélyforrások a SAXO szerint:

Amint ezt előző hírlevelünkben összefoglaltuk, az USA piacait is befolyásolhatja egy komolyabb amerikai jelenlét az ISIS (Iszlám Állam) elleni harcban. A hét végén ezzel kapcsolatban is érkezett új hír:

Az orosz-ukrán háborútól kicsit megroggyant (összefoglalónk itt,  az „Európa” rész elején) európai kilátások tovább romlottak a héten. Putyin minden eszközzel azon van, hogy egy méretes darabot csatoljon országához. A legújabb híresztelés szerint Észtország és Lettország is része lenne az új felségterületnek (Magyarország épphogy kimaradt a célterületekből), az Ukrajnából kiszakítani tervezett új államot Novorosszija-nak neveznék. Persze minden kiszivárogtatott információt hivatalosan meg is cáfolnak Moszkvában, de ezzel az erővel a Hold-at is lecáfolhatnák az égboltról.Az EU zóna szombaton újabb szankciókkal ködösített, minden konkrétum nélkül.

A szerdai Merkel-Putyin találkozónak a politikai nyilatkozatokon kívül volt egy igen érdekes dimenziója is, amelynek következményeként az USA-ban például ilyen címmel jelentek meg híradások: „Merkel alávágott az amerikai hegemóniának…”. Ugyanis a német kancellár asszony egyik kijelentése így szólt: „Amerika többé nem képes megoldani a világ minden problémáját”.

Nézzük a politikánál kicsit konkrétabb, gazdasági makro adatokat:

Egy kicsit kevésbé pesszimista, ám a nyilvánvaló ellentmondást kiemelő adat azt mutatja meg, hogy az ECB által 2012 őszén beígért „bármi áron…” típusú monetáris politika mit eredményezett. Az egyértelműen gyengébb lábakon álló olasz és spanyol gazdaság közel ugyanakkora kötvényhozamokkal bír, mint az USA vagy Németország:

Érdekes módon meg sem érintette a piacokat, hogy Európa második legnagyobb gazdaságának (Franciaország) politikai vezetése komoly válságba került. Hollande elnök átalakította kormányát, leváltotta a gazdasági miniszterét (Arnaud Mortebourg) és további két miniszterét. A cserék minden valószínűség szerint komoly ellenállást váltanak majd ki pártján belül, ami tovább nehezítheti a kormányzást.Szintén francia vonatkozású hír, hogy az IMFelnökeként ismert Lagarde asszony ellen jogi eljárás indult hazájában egy 2008-as, állítólag bűnösen könnyelmű munkáltatói hitel folyósítása miatt.

A heti max/minimum 1,8%-os növekedése nem hozta ki az árfolyamot a január óta rajzolódó, egyre szűkülő háromszögből, a mozgó átlagok is tartják az összesimulós formájukat. A heti maximum is azon a csütörtöki délutánon jött össze, amely az orosz katonai feszültség-keltés csúcsa volt a héten. Jól mutatja a reakció gyengeségét, hogy az árfolyamemelkedés megállt az 1300-as technikai-lélektani határon.

Egy érdekes felvetés a ZeroHedge részéről: Vajon milyen lesz a legújabb USA arany-elkobzás módja? (A cikket közel 36 ezren olvasták és rengetegen szóltak hozzá.) Nem árt ismerni a tényeket:

A ZH úgy látja, hogy mivel az amerikaiaknak csak kis hányada tart aranyat, politikailag nem kifizetődő módja lenne a költségvetés-mentésnek a nyílt elkobzás, azonban az arany-adó bevezetése már sokkal inkább elképzelhető.EUR/USD

Az USD megállíthatatlanul erősödik, talán az egyetlen (na, jó, ezen a héten az arany is) spekulációs eszköz, ami mutat némi reakciót a háborús nyomás növekedésére. Persze a gyengülő euró mögött ott van az EU megfogalmazott célja is: a gyengélkedő GDP és alig életben tartható infláció, az eladósodott államok mind az ECB beígért pénznyomdájának beindítására várnak. A piac meg árazza rendesen. A gyengülő EUR valamicskét javít az európai exportőrök versenyképességén, ebből a szempontból még jól is jött az EU-nak Putyin ukrajnai garázdálkodása.

Ezen a héten is folytatódott a májusban megkezdődött folyamat, bár a hétfői rés a grafikonon egészen szokatlan jelenség volt a világ legnagyobb forgalmú spekulációs eszköze esetében. Pénteken is nagy bizonytalanság volt az EUR körül, amit a hétvégén várható Moszkva ellenes újabb nemzetközi összefogás és a kiszámíthatatlan válasz-reakció okozott.

A dollár-erősödésnek meg sem kottyant a Gazprom szerdai bejelentése, mely szerint USD helyett ezután rubelben vagy jüanban számolnak majd el a kínai olaj exportnál.Az, hogy nő a devizapiacokon a feszültség, jól látszik a svájci deviza erősödésén. A még 2011-ben bevezetett 1,2-es állami védelen az EUR/CHF viszonylatban egészen jól muzsikált magától is eddig, ám az elmúlt napokban akkora volt a nyomás, hogy Svájc kénytelen volt intervenciókkal védeni az 1,2-es árfolyamot. nagy kérdés, hogy meddig ésszerű fenntartani a mesterséges árfolyamot. Anno 1,1 alatti szinteket is láthattunk:

(Hazánkkal kapcsolatosan csak azokra a hírekre koncentrálunk, amelyek nemzetközi kontextusban és a Ft árfolyama szempontjából tarthatnak igényt komolyabb figyelemre. Ennek oka az, hogy a honi sajtóban rengeteg kiváló elemzés olvasható anyanyelvünkön.)Három fontos makro adat jött ki a héten:

A vészesen növekvő GDP arányos költségvetési hiány kérdésére is huszáros megoldást hozott tárgyhetünk: Az ÁKK (Államadósság Kezelő Központ Zrt.) szerint csak 80,9%, szemben az MNB múlt heti 85,1%-os adatával. A gyors csökkenést az önkormányzati hitelek konszolidáció után megmaradt adósságának „speciális állami alapokba konvertálásával” sikerült elérni. Az év végére prognosztizált 79,4%-os szint állítólag tartható lesz a tervezett IMF hiteltörlesztéssel (ez az utolsó előtti részlet) és az új kötvénykibocsájtások visszafogásával. Ezen a héten például nem is volt állampapír aukció.Az MNB Monetáris Tanácsának eheti döntése szerint maradt a 2,1%-os alapkamat.
Az MNB nagy erőkkel költi el a hosszú évek alatt felhalmozott jegybanki készpénz tartalékot. A sajtó széltében-hosszában tárgyalja az ingatlan és egyéb vásárlásokat, amelyekkel kapcsolatosan az elnök folyamatosan azt nyilatkozza, hogy befektetés jellegű költekezésről van szó. Nos, az tény, hogy a HUF-ra ráfért némi kereslet-támasztás, az ingatlanpiac is örül a forgalom-ugrásnak, nem beszélve a nehezen értékesíthető mega ingatlanok tulajdonosainak boldogságáról. Abban meg csak reménykedni tudunk, hogy a jövő majd pozitívan igazolja vissza ezeket a „befektetési” döntéseket.A magyar gazdaság aktuálisan legtöbbet tárgyalt kérdése a bankrendszer életben tartása a devizahitelesek konszolidációja után. Az látható, hogy sorban buktak el a bankok jogi lépései a deviza-adósmentő állami beavatkozással szemben. A gyakorló jogrendszer hozza az állami megrendelést, vagy formai kifogásokra hivatkozva utasítja el a banki kereseteket, vagy érdemi érveléssel minősíti „tisztességtelennek” a bankok múltbeli eljárásait, a döntés elodázását csak a K&H esetében láthattuk.

Mindezek ellenére két külföldi tulajdonossal rendelkező nagy bank is a feltöltés mellett döntött: A CIB július végi 15 milliárdos tőke injekciója mellé csatlakozott az Erste Bank osztrák anyukája 95 milliárd forinttal.

Pénteken az Európai Bizottság közölte: partnerségi megállapodást fogad el Magyarországgal az uniós strukturális és beruházási alapok növekedést és munkahelyteremtést célzó, 2014 és 2020 közötti felhasználásáról – 25,4 milliárd EUR erejéig indulhatnak a pályázatok.

A HUF fittyet hányva a híreknek, egészen a csütörtöki putyinkodásig csak lézengett a 313-as szint körül, majd a külpolitikai hírekre jó nagyot ugrott 316,5-ig, de a pénteki zárásban, dacára a magyar külügy minősíthetetlen nyilatkozatainak, már 314,8-ig konszolidálódott az árfolyam.