Csütörtökig úgy tűnt, mintha a világ kereskedőit inkább az olimpia érdekelné, mint a piacot normál esetben befolyásoló adatok és hírek. Természetesen ez csak a látszat volt, sokkal inkább azt várták sávozós türelemmel, hogy az EKB elnök múlt csütörtöki lelkesítő beszéde után megérkeznek majd a konkrétumok is. Nos, nem ez történt. Az eheti Draghi beszédben és az EKB hivatalos álláspontjában maradt az üres szógyártás. Még az EU-s alapkamatot sem csökkentették, amit egészen konkrétan megígértek pár hete. A piac meg rémületében először zuhanni kezdett (DAX: 5 óra alatt -4,8%), majd még ugyanazon a napon beindult fölfelé, s pénteken lazán visszahozta az előző napi ijedelem veszteségeit. A találgatás azóta is tart, hogy mire ez a nagy öröm. Ugyan jöttek jó makro adatok, de a piac ezekre az utóbbi időkben messze nagy ívben fütyült, mivel eddig minden adatot a pénzpumpák esélyének szemüvegén át értékelt.

A nagyobb indexek a csütörtöki kilengéssel együtt megmaradtak a mérsékelt emelkedést rajzoló trendcsatornáikban:

Nézzük sorban a hét fontos híreit, adatait értékeléseit:

Hétfő az értékelések napja volt, A Draghi beszédet a konkrét kötvényvásárlások bevezetőjeként vették tudomásul az elemzők. Akadt azonban olyan higgadtabb hang is, amely figyelmeztetett arra, hogy az EKB vezetője azért csak a meglévő jogi határokon belül képzelte el a konkrétan meg nem fogalmazott  „… higgyék el elég lesz…”  akciót, s az eddigi LTRO-k hatása is csak rövid ideig tartott. A lehetséges beavatkozási pontok a Commerzbank elemzése szerint: további kamatcsökkentések, újabb LTRO-műveletek, a biztosítékszabályok enyhítése, kötvénypiaci vásárlási program felélesztése, a Görögországgal szembeni követeléseinek bizonyos mértékű leírása.

Sokan próbálták megmagyarázni a német pénzügyminiszter hétvégi szavait is, melyek úgy hangzottak el, hogy „… nem a világ vége, ha Spanyolország pár száz bázis ponttal többet fizet a finanszírozásért…” a sajtó meg a címekben már akként hozta, hogy „Németország elutasítja az EKB kötvényvásárlási programját.

Kisebb viharokat kavart inkább a szaksajtóban, mint az árfolyamokban a német jegybank egyik hivatalnokának megszellőztetett nyilatkozata is, ami szintén a németek esetleges visszavonulását firtatta a déli államok finanszírozásából.

A hétfői EU-s fogyasztói bizalmi index sem hozott meglepetést, a várakozás szerinti -21,6-ot hozták nyilvánosságra, ami a lenti grafikonon jól láthatóan a 2009 nyár végi szinteknek felel meg.

Az USA-ban hasonló ívet ír ugyanez az index, bár az utolsó hónapok egy kicsit kedvezőbb hangulatot mutatnak:

Európa problémáitól kicsit tovább tekintve jól látszik, hogy erősödnek az amerikai költségvetési plafon miatti aggodalmak is. A választási hajrára ugyanis elérheti a határértéket az USA állami összes tartozásának szintje, ami komoly feszültségeket hozhat. Egy éve hetekig tartotta bizonytalanságban a piacokat az amerikai „plafon vita”, aminek a vége 14 300 ezer dollárról 16 400 ezer dollárra emelte a plafon szintjét augusztus első napjaiban. A világ tőzsdeindexei ezt követően ijesztő sebességgel még félelmetesebb mélységekbe zuhantak a nagy nyári szünet napjaiban.

A szerdai gyáripari indexek nem mutattak érdemleges trendváltást, mindenki már a FED jegyzőkönyv nyilvánosságra hozatalát várta. A piacok meg sem rezdültek, amikor kiderült, hogy a jegyzőkönyvben mindössze annyi változott, hogy (nagyon leegyszerűsítve) a gazdaság mutatóinak kritikus romlása esetén a FED „beavatkozhat” fordulat helyett „be fog avatkozni” szerepelt.

Csütörtökön délután jött az EKB hivatalos sajtótájékoztatója, ahol Mario Draghi a kamatszint változatlanul hagyása mellett csak annyit tudott mondani, hogy lesz nyíltpiaci kötvényvásárlás, de nem tudni mikor és mennyi, ráadásul Németországgal kell erről még egyeztetni. A nagy semmit mondás megtette a hatását, minden piac esni kezdett, az euro megint 1,22 alatt tanyázott a dollárhoz képest. M Draghi a múlt heti beszédével és az eheti sajtótájékoztatójával belőtte a verbális megnyilvánulásainak szélső értékeit mind stílusában, mind piaci hatását illetően.

A dél-európai kamatszintek is lejátszották a részvényindexekkel párhuzamos mozgásokat:

Csütörtökön európai idő szerint 18 óra után jött a fordulat, mindössze 4-5 órán át tartott az esés, amikor is kijöttek az USA szokásos heti munkaerő-piaci adatai. Ekkor növekedésbe váltott minden index, erősödni kezdett az euro is.

Érdemes megnézni ezeket a munkaerő-piaci adatokat, mert többen is vitatják, hogy indokolt volt-e a piacnak ekkorát ugrania rájuk:

• Még szerda este az USA alkalmazotti létszám jött bíztató adatokkal. 163 ezer fővel emelkedett az alkalmazottak száma júliusban, és az a szám csak azért lehetett zöld (pozitív tartalmú), mert meghaladta a tervezett 120 ezret, de fontos, hogy a júniusi 170 ezerhez képest csökkenést mutatott. Az adat hosszú távon így alakult:

• Csütörtökön, nagyjából a Draghi sajtótájékoztató idejében jelent meg:

Új munkanélküli kérelemért folyamodók száma: 365K (várt: 370K, előző: 357K)
Folyamatos kérelemért folyamodók száma: 3.272M (várt:3.290M, előző: 3.291M)

• Pénteken:

Nem mezőgazdasági alkalmazottak számának változása: +163 ezer (várt:+100, előző:+64 ezer)
Munkanélküliségi ráta: 8,3% (várt:8,2%, előző 8,2%)
Meredeken emelkedett júliusban az amerikai vasúti szállítási forgalom.

Akik kétségbe vonják, hogy a nagy pénteki emelkedések hátterében a halványan és nem egyértelműen javuló USA munkaerő piaci adatok álltak, azok szerint a megugrást egészen más okozhatta:

Egy új short-fedezeti megbízási hullám lehetett a láncreakciót beindító folyamat elején.  Amikor a piac stabilizálódott csütörtökön és megállt az esés, a magas frekvenciájú tőzsdei robotok (amelyek manapság igen nagy súllyal határozzák meg az árfolyamok alakulását) megpróbálták az utolsó csepp lehetőséget is kifacsarni a shortokból. Egy dolog szinte biztosra vehető: nem fundamentális okai voltak a pénteki megugrásnak.

Egy kissé távolabb lépve a napi árfolyam ugra-bugrától, az USA S&P 500 (és most már szinte minden nagy részvényindex) mozgásának hosszú távú törvényszerűségeit firtatja az alábbi grafikon:

A vizsgált 140 évből 53 (38%) olyan év volt, amikor a trend alatt tartózkodott az árfolyam, a trendtől való pozitív elrugaszkodás jelenlegi szintje  (+42%) nem kiugró adat, de alacsonynak sem tekinthető.

A „vajon recesszióban van-e az USA gazdasága vagy sem?” típusú kérdésre keresi a választ ez a grafikon:

A választ egy újabb kérdéssel próbálja megfogalmazni: vajon volt-e olyan recessziós időszak, amelyben emelkedtek az új lakásépítések és a személygépkocsi eladások? (Az adatok a FED hivatalos statisztikáiból származnak)

HÉTVÉGE

• Görögországot ki kell zárni az euró övezetből a bajor pénzügyminiszter szerint. A Bild am Sonntag című vasárnapi lapnak adott interjúban Markus Söder úgy vélekedett, hogy Görögországgal kapcsolatban az euró övezetnek példát kell statuálnia. A trojka (IMF;EKB;EU) vasárnap utazott el Athénból azzal, hogy a tárgyalások kielégítő szinten tartanak, szeptember elején folytatják.
• Mario Monti olasz miniszterelnök figyelmeztetett egy a der Spiegel-nek adott interjúban, hogy a krízis nemzeti sérelmeket okozott, ami az egész EU kárára válhat. Hozzátette, hogy Olaszországnak nem kell a németek pénze, sokkal inkább az erkölcsi támogatásukra volna szükség.
• Ignazio Visco, az olasz jegybank elnöke nyilatkozatában ragaszkodott hozzá, hogy Olaszországnak még nincs szüksége kisegítő csomagra.

ARANY:

Az arany nem tudott úgy visszaerősödni pénteken, mint a részvényindexek, de így is 1600 felett zárta a hetet:

Hosszú távon az ötödik hónapot kezdte meg a 200 napos mozgó átlag alatti tartományban. A pénzpumpa remények augusztusban valószínűleg szabadságra mennek a törvényhozókkal és az amerikai és európai jegybankárokkal együtt.

MAGYARORSZÁG
(Hazánkkal kapcsolatosan csak azokra a hírekre koncentrálunk, amelyek nemzetközi kontextusban és a Ft árfolyama szempontjából tarthatnak igényt komolyabb figyelemre. Ennek oka az, hogy a honi sajtóban rengeteg kiváló elemzés olvasható anyanyelvünkön.)

A átmeneti gyengülést követően, a csütörtök délután indult jó hangulatban  folytatta az erősödést ezen a héten is. Utoljára 2011 szeptemberében láthattunk az eheti zárónak megfelelő árszintet az euro viszonylatában. (277,06)

Forrás:MT4
A térségünk devizáihoz mérten is kiváló a Ft teljesítménye, lényegesen többet erősödött mint a Cseh korona, és a Zlotynál is dinamikusabb fejlődést ért el:

Forrás:Incredible Charts

Hétvégén már egyes elemzők jelezték, hogy kezd a Ft irreálisan erős képet mutatni, nem tarthat sokáig ez a kegyelmi állapot. Ezzel együtt sokat javult a CDS felár (454,39), valamint az állampapírok hozamai is lefelé vették az irányt. Júliusban a diszkont- kincstárjegyek már 7% alatt is forogtak, az eheti aukción kevés emelkedést láthattunk 7,03% -ig. A kötvények hozamai is 8% alá kerültek. Ezek a kamatszintek utoljára a leminősítések előtti időkben, 2011 novembere előtt voltak jellemzők.

A Reuters szellőztette meg azt az információt, hogy euróban kibocsájtott kötvények forgalmazását tervezi Magyarország, Azerbajdzsánban és Törökországban.

Budapest, 2012.08.06