Ezt a munka-hetet a keddi nappal kezdtük. A piacok ekkor voltak a heti maximumon, majd a 2011. augusztusi pánikot idéző esésbe fogtak. A heti maximumról a DAX 440 pontot (7,3%-ot!) , az S&P 500 pedig 4,8%-ot esett.            (DOW: -4,2%; Hong Kong: -3,7%; ) 
Az, hogy ennek már fele sem tréfa abból látszott, hogy az olaj is eszeveszett zuhanást produkált (-12,1% a heti maximumról), az arany pedig egyre inkább a menekülés útjává vált, a pénteki pánikban akkorát ugrott (heti minimumról +6,4%), mint amekkorát csak pánikban szokott (pl.:+18,8% 2008 novemberében).
A nagy mozgások hátterében a csőstől érkező, gyengébbnél gyengébb makro adatok és a spanyol riogatások álltak.
DAX:

S&P 500

Péntek délután a longosok zokogva emlegették a soros QE elkerülhetetlen beindítását, arcukat a kezükbe temetve csak az ujjaik között mertek néhány lopott pillantást vetni a képernyőkön ritkán látható sebességű index-zuhanásokra. Ráadásul az utolsó percekben a nagy indexek átvitték a 200 napos mozgó átlagokat is, ami már automatikusan is be szokta indítani a nagy eladási hullámokat. (Várható a nagy hétfői réssel nyitás, ha nem szól senki egy szót sem a piacok érdekében.)
Nézzük időrendben részletesen az eseményeket:

KEDD:

Optimizmussal indult a hét, a pénteki kedvezőnek kommunikált USA munkaerő-piaci adatok bázisán. A hangulatot  tovább javította, hogy Athén az EKB döntése alapján 18 milliárd eurót kapott az uniós mentőcsomagból (EFSF), hogy a múlt héten a nemzetközi forgalomban (fegyelmezési céllal) lebénított 4 nagy bankot újra mobilizálják.

Kína azt terjesztette, hogy esetleg gazdaságösztönző lépések következhetnek az EU-s negatív hatások begyűrűződésének kivédésére. ( A 70-es évek olajválságát a magyar gazdaságpolitika is megpróbálta kivédeni. Ekkor terjedt el a „begyűrűződés” kifejezés, finoman szólva pejoratív tartalommá degradálódva az események tükrében.)

A nap elején megjelent döbbenetes spanyol kiskereskedelmi adat -9,8% (évesített havi adat az előző évihez képest, várt: -6,3%) még nem tudta lebillenteni a görbéket.

A folyamatosan dráguló olasz kötvénykibocsájtás is még hatástalan maradt, pedig a 6 hónapos kötvény 18%-kal lett drágább Itáliának, mint legutóbb.

A délutáni órákban röppent fel a hír, hogy az EKB (Európai Központi Bank) nem hajlandó a spanyol kéréseknek eleget téve készpénzzel finanszírozni a Bankia nevű, csődközelbe jutott nagybank veszteségeit. A Financial Times szerint az EKB szokatlanul kemény hangot megütve „elfogadhatatlannak” minősítette azt a spanyol ajánlatot, amely laza 180 milliárd euróval szeretné ha kisegítenék az ország bankrendszerét.

Este a megindult esést tovább bátorította az USA két adata:
Lakásár index: -2,6%, még mindig nem talál magára a válságot 2007-ben beindító ingatlan piac.

A fogyasztói bizalmi index : 64,90; várt: 70,00; előző: 68,70 . A modern gazdaság motorját jelentő fogyasztó még mindig nem hisz a fejlődésben, a bizalma alig erősebb, mint a válság legmélyebb pontján, ráadásul ismét gyengül.

SZERDA:

Kínának nincsenek gazdaságélénkítő tervei, kürtölték szét reggelre a hírügynökségek a hivatalos kínai tájékoztató iroda, a Xinhua News Agency vezető gondolatát. Lett is szomorúság a piacokon, folytatva a kedd délután megindult lekonyulást.

Az egyetlen igazán fontos adat az USA folyamatban lévő lakásértékesítéseinek változása volt: -5,5%,szemben az elvárt 0,1%-kla és az előző időszaki 3,8%-kal. Az adat kapcsán megszaporodott elemzések mind arra figyelmeztetnek, hogy a kulcsfontosságú ingatlan piac még mindig nagyon törékeny állapotban vergődik, a mentő intézkedések dacára:

Szerda este brutális keménységgel szólította meg európai vezető kollégáit Mario Draghi, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke: vagy kitalálják, de gyorsan, hogy milyen uniót akarnak, vagy szétesik az egész.

CSÜTÖRTÖK: (Viszlát május !)

Ügyesen terjesztett pletykára mozdult a piac long irányba (meg hát a sok esésből volt is mit korrigálnia) csütörtök reggel, miszerint a spanyolok az IMF-fel tárgyalnak azok után, hogy az EKB-ről lepattantak. Amikor a cáfolatok is megjelentek (17 óra után), még nagyobb lett a szomorúság, amire az USA makro adatok is jócskán rátettek:

Ijesztő volt a német kiskereskedelem csökkenése az előző évihez, nem különben az USA hangulat indexek komoly és folyamatos romlása.

Azonban, hogy ne essünk teljesen kétségbe a német kereskedelmi hanyatláson, érdemes ránézni az érték hosszabb távú alakulására, s jól látható, hogy ez a mutató mindig nagy kilengésekkel dolgozik, bár a csütörtöki adat még ebben a perspektívában sem csábító:

Újabb amerikai kés a szenvedő Európa hátába: Nyolc dániai bankot minősített le a Moody’s az esti órákban, amit a romló kihelyezett hitelállománnyal és az egyre nehezebben megoldható refinanszírozással indokoltak.

PÉNTEK:

Az USA folyamatosan kötekedik Kínával. Pénteken arra ébredtünk, hogy a napelemek után most a szélturbina-gyártók termékeire vetett ki bűntető vámot, mondván, hogy a kommunista ország állami  támogatásával a termékek igazságtalan árelőnyhöz jutnak az USA piacán. (Ugyanez a kifogás évek óta a Jüan árfolyamával is)

Az új francia elnök, Francois Hollande és a régi-új Vlagyimir Putyin nagyon feszült hangulatú sajtótájékoztatóján a nyílt színen vitatkozott a Szír kérdés értelmezésén. A nézetkülönbség akkora volt, hogy a hír elérte a tőzsdék amúgy is lecsökkent ingerküszöbét.

Az alábbi grafikon együtt mutatja az elmúlt hónap „félelem” indexének változását az EU-ban és az USA-ban. Érdekes módon a bajok az öreg kontinensen a nagyobbak, míg a félelem az USA-ban nőtt jobban:

(Forrás: Bloomberg)

Végül a pénteki adatok sem segítettek, a délutáni órákban pánik tört ki, minden index zuhanni kezdett, majd az RSI-k (árfolyammozgást leíró technikai indikátor) kiégése, és a 200 napos mozgó átlagok kicsit fékezték az eséseket, de késő este Amerikában már ez sem segített. A tőzsdék az idei legrosszabb hetüket zárták.

A fontosabb pénteki makrok:

Péntek este a Nikkei már a Fukusima szint alatt volt !

HÉTVÉGE:

Pénteken éjszaka (európai idő szerint) Obama elnök a gyenge adatok okozta zavarában azt találta mondani, hogy minden rossz adatról Európa tehet, mert az innen érkező hírek sokkolják az államokat, ám mindezek ellenére az USA jó irányban halad. Ez minden, csak nem megnyugtatás a piac szereplői felé. Ráadásul nagyon gyorsan érkezett Angela Merkel szombati válasza is, amiben megerősítette ellenállását a legújabb euro-kötvényekkel szemben – egy a pártjának tagjai előtt tartott beszédében.

Az USA makrok már pénteken felerősítették a pénzpumpa bevetésének esélyeit fontolgatók hangját, a hétvégén meg egész áradat jelent meg a képernyőkön a latolgatásokból. Nem tudtam a témának ellenállni, elkészítettem a magam elemzését is. A kérdés az volt, hogy milyen esések után, s mely makro környezetben avatkozott be a FED. Íme:

Az első beavatkozás bejelentéséhez az S&P500-nak 42%-ot kellett esnie a megelőző csúcspontjáról, a másodikhoz (QE2) már „csak” 13,6%-ot, a harmadikhoz (TWIST) pedig 17,8%-ot. Pénteken ez az esés csak 9,5%-nál tartott. Csütörtökön Bernanke beszélni fog, de addig az automaták még elintézhetnek úgy további 5-8%-ot, s ez esetben szinte biztosan elmesél néhány hangulatjavító ötletet.

A bejelentések idejéhez rendelve áttekinthető a fontosabb USA makrok adott időponti állapota is.

A Reuters 15 elsődleges állampapír forgalmazó körében végzett gyors felmérése szerint a szakértők a korábbi 35% helyett már 50%-os esélyt adtak a QE3 közeli elindításának. Ennél jóval nagyobb eséllyel számít erre a Morgan Stanley amerikai stratégiai csapata.

Hétvégi adatbányászat ritka kincs eredménye egy olyan grafikon, amelyik 5 éves távlatban mutatja meg mennyire növekedtek meg az európai ország-kockázatok, s hívja fel egyben a figyelmet a nagyon veszélyes spanyol és olasz folyamatokra:

Nem múlhat el hétvége görög hírek nélkül: a Moody’s jelezte, hogy a hét közepén hivatalosan is csökkenteni fogja a magánhitelek javasolt maximumát Görögországban. Inkább a magyarázkodás érdekes, mint maga a bejelentés, ugyanis egyszerre szeretne figyelmeztetni az ország EU-zóna elhagyásának kockázatára, de nem rontani a Görögország körül kialakult hangulaton. Nos, törvényszerű, hogy mindez csak ellentmondásos állítások árán sikerült nekik.

A Marketwatch oszlopos elemzője Mark Hulbert külön cikkben figyelmeztetett: a 200 napos átlagok letörése további eladási lavinát okozhat a hét elején.

Vasárnap Berlin azt a javaslatot tette, hogy Spanyolország forduljon az európai mentőalaphoz (EFSF) fizetőképessége fenntartása és a Bankia megmentése érdekében.

ARANY:

A hét elején még azzal rémisztgette az arany a longos hódolóit, hogy 14 napon belül harmadszor is benézett az 1520-1530 körüli veszélyzónába, ahonnan először még 2011 őszen pattant vissza. Most azonban semmi visszapattanási jelet nem mutatott, sokkal inkább vergődésre emlékeztetett a felfelé igyekezet. Majd jött a pénteki nap, amikor talán korai azt állítani, hogy az arany ismét a régi fényében tündökölt, de tény, hogy a péntek délutáni pánikban közel 100 pontot emelkedett órák alatt az árfolyama (+6,4% a heti minimumról). Végül a futures ár 1623,40-en zárt, éppen az 50 napos mozgó átlagot érte el alulról, és megfelezte a 200-as mozgóátlagától való távolságát 3,5%-ra.

Érdekes, s egyben nagyon fontos momentum, hogy a nagy emelkedést a dollár drágulása ellenére hozta az arany, ami igen erős vételi nyomást jelent, hiszen általában az erősödő dollár gyengülő aranyárat szokott eredményezni.

A háttérben egyértelműen a QE3 bevezetésének felerősödött várakozása áll.

EUR/USD:

Az euró, összhangban az övezetet sújtó adósságválsággal, folyamatosan gyengül, de még nem érte el a 2010-es mélypontját.

A pénzügyi rendszer válságának intenzitását a hitelezési hajlandóság mérésével kifejező „credit crunch” (Economist) index bizony a 2008-2009-es szinteket érte el ismét:

A statisztikák szerint rekord méretekben shortolják a spekulánsok az eurot már harmadik hete. Ezt a trendet csak egy jól megalapozott mentőterv állíthatná meg, amin állítólag dolgoznak nagy titokban Európa vezetői a Welt am Sonntag szerint, de csak a június végén esedékes uniós csúcson hozzák majd nyilvánosságra.
Addig maradnak a spekulációk.

MAGYARORSZÁG:
(Hazánkkal kapcsolatosan csak azokra a hírekre koncentrálunk, amelyek nemzetközi kontextusban és a Ft árfolyama szempontjából tarthatnak igényt komolyabb figyelemre. Ennek oka az, hogy a honi sajtóban rengeteg kiváló elemzés olvasható anyanyelvünkön.)

A Ft árfolyamának alakulását itthonról befolyásoló legfontosabb téma természetesen még mindig az IMF hitel kérdése. A hihetetlenül szövevényessé vált összefüggés-rendszert egy kiváló táblázatban jelentette meg a Prtfolio.hu:

A hétvégén azonban nyilvánosságra hozták, hogy a Parlament mégsem szavaz a legnagyobb kerékkötő, a jegybank-törvény ügyében, hanemújrafogalmazzák a javaslatot, hogy közelebb kerüljünk az IMF elvárásaihoz.

Kedden a magyar alapkamat a monetáris tanács döntése alapján maradt 7%.
Szerdán jelent meg a hivatalos munkanélküliségi ráta: 11.50%  (előző:  11.70%)
Csütörtök délután már sikertelen volt az extra kötvény-aukció.
Pénteken igen kedvező adat jelent meg a menedzser beszerzési indexről: 52,2 (előző 47,1), a CDS felárunk azonban ismét a 600 feletti régióban, 629,5-ön zárt.
A Ft árfolyamát elsősorban a nemzetközi események mozgatták a héten, de nem elhanyagolható (ám matematikai precizitással nem kimutatható) a kormányzati kommunikáció szerepe sem. Az IMF hitel ügyének lebegtetése továbbra is komoly kockázatot jelent.

Budapest, 2012.06.03.