• Hétfőn Mario Draghi vezényelte a kórust. A brüsszeli meghallgatásán képes volt megismételni azt, amit már ezerszer hallottunk tőle (az €QE-ben venni fogják az államkötvényeket). Még a „bármit megteszünk” szófordulatot is elismételte, ami a DAX-nak ért 100 pontot, meg az újszülötteknek is érdekes volt (Ld. Portfolio.hu: „Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke a mai brüsszeli meghallgatásán kimondta azt, amire a piac már régóta várt: államkötvények vásárlása is szóba jöhet…”), akiknek úgy látszik, minden vicc új.
• Szintén hétfőn tudtuk meg, hogy az USA ipari termelése októberben -0,1%-ot változott szeptemberhez képest, noha a várakozás +0,2% volt és a szeptemberi adat még a boldogságos +0,8%-ot mutatott. A piacokon ez nem sok vizet zavart.
• A Yahoo több verzióban is világgá kürtölte, hogy az elmúlt 100 évben csak három esetben fordult elő, hogy a vezető USA index 3 éven át kétszámjegyű növekedést produkált. Ehhez persze december végéig meg kell maradnia a derűs (?) hangulatnak.
• Az amerikai kongresszus Költségvetési Irodája kedden megjelent anyaga szerint az USA-ban a háztartások 60%-a már többet kap a költségvetésből támogatás formájában, mint amennyit adóban befizet. Erre a gondolatra rímel az a héten felröppent meglepő ötlet, hogy a gyengélkedő euró-zóna GDP-n szokványos QE helyett (jegybanki pénzbőség teremtés értékpapírok vásárlásával), inkább adni kellene minden EZ-n belüli állampolgárnak 500 EUR-t, ami 2-2,5%-kal megdobhatná a 2014-es GDP-t. (És valóban, a fejlett országokban a GDP 70%-át a lakossági fogyasztási kiadások adják.) Szerényen jegyzem meg, hogy a téma kapcsán felkapott grafikont (a bérek és a profitok között nyíló mind szélesebb olló) a hírlevél olvasói már hétfőn láthatták nálunk, míg a szaksajtó csak csütörtökre fedezte fel! 
• Keddi hír volt a német gazdasági hangulati index hatalmas ugrása. A várt 0,5 helyett +11,5 lett az adat, pedig októberben még -3,6-nál jártunk. Azt gondolom, ez a hír, így önmagában is sokat elmond a hangulati indexek értékéről. No comment.
• Szerdán Japántól volt hangos a világ. A jegybank tartotta a 0,1%-os alapkamatot, ám volt pár érdekes szava a piachoz. Jelezték, hogy az idei GDP lehet, hogy gyenge lesz ugyan, de arról is beszéltek, hogy a 2015-ös adóemelések teszik majd kerekké a sokak által kamikaze stílusú abenomics „gazdaságirányítási” modellt. Volt, aki már temette japánt (ZeroHedge), de a piac még örült ezeknek a szavaknak. A számok nem sok vizet zavartak, pedig a GDP alapján hivatalosan is recesszióban van Japán (III. negyedév:-1,6%).

• Az USA induló lakásépítéseinek 12 havi átlaga szerdán azzal vidámította a piacot, hogy elérte a 2008-as szintet. A befejezett építkezések azonban még jó egyharmaddal maradnak el az indulóktól, amire a szokásos időbeli elhúzódás nem ad teljes magyarázatot. A két adat közötti relatív különbség a hetvenes évek elején volt ilyen nagy, mint ma.

• A FED jegyzőkönyv semmit sem tett hozzá ebben a hónapban az életünkhöz. Nagyon leegyszerűsítve ennyit mondtak:

1. A világgazdaság lassulásának csak korlátozott hatása van az USA-ra.
2. Figyelni kell az inflációs várakozások gyors esésére.
3. Nem számítanak pénzügyi zavarokra aktuálisan.

• Az USA csütörtöki inflációs adatai (1,8% maginfláció: 1,7%) megfeleltek a várakozásnak. Már maga a tény, hogy VAN infláció, ok az optimizmusra, arra meg ki emlékszik már, hogy májusban még komolyan aggódtunk az infláció berobbanásától? Inkább azt elemezték a szakértők, hogy a maginfláció (élelmiszer és energia ár nélkül) lényegesen stabilabb, így megbízhatóbb, mint a teljes termék és szolgáltatás-kört felölelő inflációs adat. Az is érdekes, hogy az USA-ban a szolgáltatások árai folyamatosan emelkednek, míg a termékeké a 0-hoz közelítenek. Ma az átlagos fogyasztó már többet költ a fejlett országokban szolgáltatásra, mint termékek vásárlására.

• Pénteken este nagyon megörült a futures piac a váratlan kínai alapkamat-csökkentésnek (-0,4%; 6,0%-ról). A jegybank indoklásul a megállíthatatlanul csökkenő lakásárakat (-2,6% október), az ipari termelés lassuló növekedését és a negyedszázada mért legalacsonyabb GDP növekedést adta.

• Az elemzők szerint a szaudi-amerikai árzsarolás mellett Kínai is jelentős kiváltója az immár -31%-nál tartó olajár-esésnek (az utolsó helyi csúcsról, ami 2014. június 20-án volt).

• Az USA-ban elbukott a Keystone Pipeline XL néven elhíresült olajvezeték utolsó szakaszának építési terve. A magánpénzből finanszírozott vezeték környezetvédelmi okok miatt nem épülhet meg, és csak egyetlen szavazaton múlt. Ezzel együtt az alábbi grafikont látva érthető, hogy a kongresszusi döntés nem rázta meg az olaj árát.

• Kína eheti hírei között kicsit elveszett, hogy a csökkenő lakásárak mellett rohamosan csökken a direkt külföldi tőkebeáramlás. Az elmúlt évek megszokott kétszámjegyű dinamikája már negatívba fordult, októberben az év/év adat -1,6% lett. A reális HSBC feldolgozóipari index ismét a határértéknek számító 50-es szinten billeg, ami 6 havi minimumnak felel meg.
• Pénteken, egy ázsiai konferencián Mario Draghi, az ECB elnöke jól megrázta a piacokat. Beszédében olyan erős kijelentéseket tett, amelyeket a média úgy tálalt, mintha már kinn osztaná a pénzt a piacon az ECB. A legfontosabb szavai ezek voltak:”… alapvető, hogy késedelem nélkül visszahozzuk a megcélzott inflációt…(2%)… Az ECB készen áll a piacra lépésre.” (2%). Az EUR erre nagyot esett, de mélypontja (1,237) még feljebb volt a november 7-én mértnél (1,23581). A részvénypiacok boldogan itták Draghi szavait és ennél jobban már csak a kínai alapkamat-vágásnak örültek az utolsó órákban.

• A parlament hétfőn elfogadta a 2015. évi adócsomagot. Az esti tüntetés erőszak nélkül zajlott le.
• Az utolsó, november 14-i mérés szerint a magyar államadósság 79,1%-a a GDP-nek, ez 2%-kal alacsonyabb az egy hónappal korábbi adatnál.
• A kormány megszüntetni készül a „fiktívnek” titulált magánnyugdíjpénztárakat.  A kérdés 60 000 tagot és 200 milliárd HUF-t érint.
• A MOL kész eladni az INA részvényeit, de nem hozták nyilvánosságra, hogy kinek. Ismert, hogy az USA nem örülne, ha orosz kézbe kerülne a pakett. A magyar külügyminiszter szerdai moszkvai látogatásáról nem derült ki, hogy a témában született-e megállapodás.
• A héten sikeresek voltak a heti állampapír aukciók, hozamcsökkenéssel mentek el a rövidlejáratú papírok. A 3 hónapos DKJ 1,62%-os, a 12 hónapos pedig 1,7%-os hozammal zárta az aukciót.
• Érdekesen alakul a HUF árfolyama. Miközben az elemzők hetek óta folyamatosan húzzák a harangot, hogy HUF gyengülés várható, aggályos diplomáciai szituációkba sodródik az ország az USA-val és Európával, a gazdasági miniszter arról beszél, hogy tavasszal már majd kedvezőnek tűnik a 307,5 EURHUF árfolyam, HUF mindeközben vígan erősödik, szembe megy még a régiós devizákkal is. Íme:

Forrás:Ariva

Budapest, 2014.11.24.