2012.12.10-12.16

A hét első két napjában kis forgalom mellett araszoltak a részvénytőzsdék felfelé. Épp úgy bízhattak a kellemes meglepetésben, mint a jó gyerek a karácsonyi ajándékban. Hiába rendítette meg az olasz indexeket Berlusconi esetleges visszatérésének fenyegető árnyéka. Hiába derült ki, hogy a görögök  össze-vissza beszéltek megint mindent arról, hogy sikerült vagy sem határidőre visszavásárolniuk a szemérmetlenül leértékelt kötvényeiket. Mit sem számított, hogy a kínai export megint gyengélkedik (-2,9% novemberben, 11,6% októberben), a hitelezés meg szignifikánsan csökken. Még a három hét alatt totálisan az idegeinkre csavarodott „fiscal cliff” problémát is sikerült jegelni. Mindenki –már aki hajlandó volt, vagy kellett neki kereskedni – csak a csillagszóró gyújtást várta és árazta szerdára.A várva várt meglepetés nem is maradt el. A piac megkapta a FED-től amit elvárt és oly lelkesen árazott.

A FED jegyzőkönyv és Bernanke sajtótájékoztató összefoglalása:

• A FED további havi 45 milliárd dollárral emeli a pénzkiáramlást kincstárjegyek vásárlásával.
• Megmarad a havi 40 milliárd dolláros jelzálog kötvény vásárlási program
• A FED monetáris politikájának szigorításaként bevezet két új összefüggést:
• A refinanszírozási kamatlábat addig kell a kivételesen alacsony tartományban tartani, amíg a munkanélküliségi ráta 6,5% felett van.
•  A refinanszírozási kamatlábat addig kell az alacsony tartományban tartani, amíg az inflációs ráta 2,5%vagy az alatti érték.

Az új fogalmak bevezetés felvet néhány problémát, amelyeket egyelőre csak kérdések formájában fogalmaz meg az elemzők sokasága:

Nyilvánvaló, hogy ha a QE-csapot elzárják, akkor a piac összeomlik. Vagyis, ha beindulna az USA gazdasága és mondjuk 2013. júniusára elérné a munkanélküliség a 6,4%-ot, az a piac halálát jelentené?

Évek óta rengeteget vitatott kérdés a munkanélküliségi ráta számítási módszertana. Senki sem tudja, hogy a részmunkaidősök és a 68 év felettiek számbavétele miként torzítja a mutatókat.

Végül mi a helyzet akkor, ha mondjuk a jól idomítható munkaügyi adatszolgáltatók hozzák a 6,5%-ot, az infláció meg mondjuk 1,5% alatt tanyázik?

Ahogy a kérdéseket olvasgatjuk, úgy erősödik az a benyomásunk, hogy a gyönyörűen becsomagolt karácsonyi ajándékkal januárban futhatunk a vevőszolgálathoz egy garanciális cseréért. Ezt maga a FED is érzi, mert a szeptemberi várakozásokhoz képest ha óvatosan is, de csökkentette a növekedési előrejelzéseit is:

• FED: 2012-es várható  GDP növekedés: 1.7%-1.8% (szeptemberben ugyanez: 1.7%-2.0%)
• FED: 2013-es várható  GDP növekedés: 2,3%-3,0% (szeptemberben ugyanez: 2,5%-3.0%)

Persze nem mindenki gondolja ugyanígy.  A Merill Linch szerdai optimista 2013-as várakozásai szerint például:

• S&P 500 index 1 600
• Arany 2 000-2400 dollár
• Az olaj 50-90 dollár
• USA GDP változás 1,5%, globális GDP változás 3,2%
• Az amerikai és európai vállalati kötvénypiac teljesítménye 2-7% között

Svájc második legnagyobb bankja (a Credit Suisse után most az UBS) is bevezette a negatív kamat intézményét, folyamatosan megy a találgatás, hogy ezzel sikerül-e fenntartani az 1,20-as mesterségesen és kijelölt EURCHF árfolyamszintet.

Nem vert fel nagy port, de Svájcból elindult egy fontos folyamat: a Credit Suisse elemzése világosan rámutatott, hogy az automatizált kereskedési robotok milyen fontosabb technikai megoldásokkal manipulálják az árfolyamokat, s ez milyen negatív hatással van a kereskedés folyamatára. Az éles, de statisztikákkal és esetleírásokkal tökéletesen alátámasztott bírálat talán eljut a SEC (USA tőzsdei felügyelete) tudatáig is. Még az is lehet, hogy egyszer sikerül az anyagi érdekeiket féltőn őrző robot lobby-t legyőzni, és a tőzsdei kereskedési folyamatokat a matematikai valószínűségek és leplezetlen mennyiségi támadások világából sikerül ismét a gazdasági megfontolások dimenziójába helyezni.

Az EKB csütörtök reggel adta ki szokásos havi jelentését, mely szerint a harmadik negyedévben 0,1%-kal csökkent az EU zóna GDP-je, s a negyedik negyedévre további csökkenést valószínűsít. Az éves GDP 2012-ben -0,6% és -0,4% között várható, 2013-ban pedig -0,9% és +0,3% között elképzelhető az EKB szerint. 2014-re 0,2-2,2% közötti növekedést vár Európa lassan totálisan meghatározó erejűvé váló intézménye.
Lassan, nagyon lassan bontakozik a pénzügyi unió víziója Európa vezetői körében. A csütörtöki csúcson elfogadottak szerint:

• Az első lépés 2013 közepéig az egységes bankfelügyelet és bank-feltőkésítési szabályok megalkotása és elfogadása lesz.
• Az EKB lesz a bankfelügyelet intézménye.
• Sikerült megállapodniuk a bankokat ellenőrző EKB beavatkozási küszöbértékéről is.
• A bankfelügyelet célja a pénzügyi stabilitás megőrzése a térségben.
• A felügyelet tényleges működésbe léptetése legalább egy évet várat magára.
• Az EKB-nak nem lesz önálló jogosultsága a banki szabályozás területén.

A megállapodás „eredményét” a kitűzött határidőket és célokat nagyon erősen befolyásolta az a német törekvés, amely mögött a 2013-as választásokon életben maradni óhajtó Merkel kormányzat itt-ott hazafelé üzengető populista PR-ja áll.
A piac elég bizonytalanul reagált. A DAX szűk sávozást tartott csütörtök-pénteken, de az USA már egyértelműen csökkenőre vette az irányt, amiben a vártnál gyengébb amerikai kiskereskedelmi forgalmi adat is szerepet kapott.(0,3% a várt 0,5%-kal szemben, előző hónap: -0,3%) .

Pénteken arra ébredtünk, hogy a kínai részvényindex 4,3%-ot emelkedett, amire 2009 októbere óta nem volt példa, ráadásul a forgalom duplája volt az utolsó 30 nap átlagának. Ezt a nagy jókedvet a HBSC menedzser hangulati indexe fűtötte (50,9, előző 50,5), ami már harmadik hónapja került a depressziós vízválasztónak tekintett 50-es érték fölé, amire utoljára 2011 októberében volt precedens.

Péntek az árindex közlemények napja volt. USA évesített fogyasztói árváltozása 1,8%, ugyanez az EU-zónában 2,2% volt. Mindkét adat a várakozások közelében volt, nem okoztak meglepetést.

ÖSSZEFOGLALÓ:

A piacok úgy várták a szerdai FED üzenetet, mint a gyerekek a Mikulást. Meg is kapták a csomagot, mint azt láttuk feljebb részletesen. Szerdáig ment is a megelőlegezett bizalom, ugyan alacsony forgalommal, majd a bejelentésekre fordult Amerika lefelé, a DAX pedig 5 nap alatt az órás grafikonon kirajzolt egy zászló alakzatot. Európát sikeresen megfogta a helyi Mikulás Bankunióról szóló története, de Amerika jócskán kijózanodva az ősz elejétől formálódó csökkenő trendvonalon megfordulva ismét esni kezdett.

A hét technikai kuriózuma volt még, hogy a DAX elérte a 2011-es nyár végi szintet, vagyis 1,5 éves csúcsot javított. Ugyanezt az S&P500 már augusztusban megcsinálta.

A hét utolsó két napjában az amerikai média és politika újra előásta a „fiscal cliff” csontot. Egyre nagyobb a feszültség, a frusztráció a tárgyaló felek között. Most a hírek azt a látszatot keltik, mintha megcsappant volna a megegyezés esélye az év végéig, ami a recesszióba zuhanó gazdaság képével kezd azonossá válni a köztudatban. Azonban ne felejtsük, ezt már eljátszották egyszer velünk 2011 nyarán. Akkor is lett megállapodás a 24. órában. Majd napokon belül a piac megtorolta a reménykeltésen alapuló emelkedést.