• Görögországnak 2020-ig 124%-ig kell csökkentenie a GDP arányos tartozásait a jelenlegi 190%-ról, (eredetileg az IMF 120%-ot írt volna elő)
• A hitelezők 10 évre csökkentették a fennálló kölcsönök kamatait,
• Az ország megkapta a régóta esedékes 34,4 milliárd eurós segély-csomagját,
• Görögország – csökkentett áron – „önkéntesen” visszavásárolja kötvényeinek bizonyos körét.
• Mindezek ellenére makacsul tartják magukat azok a ki-kiújuló hírek és elemzések, melyek szerint Németország készül Görögországnak az EU-ból történő távozására, s a multik is csomagolnak már Athénban. (Private Wealth Advisory)

• jött az OECD jelentés, mely szerint a világ gazdasága már recesszióban van és visszavágta a 2013-as növekedési kilátásokat is,
• később pedig az amerikai pénzügyi szakadék (“fiscal clif”) – ról folyó tárgyalásokról egybehangzóan nyilatkozó demokraták és republikánusok állították, hogy csalódottak…

• Nagy-Britannia évesített GDP: -0,1% (várt 0%, előző negyedév: 0,5%)
• Nagy-Britannia évesített üzleti befektetés: 4,5% (előző negyedév: 3,1%)
• USA beruházásokra megrendelés (közlekedési ágazat nélkül): 1,5% (várt 0,5%, előző: 1,7%)
• USA Redbook (áruházlánci értékesítés változása) évesített: 4,5% (előző: 1,8%)
• USA lakásár index 3,0% (várt 2,9%, előző: 0,8%)
• USA fogyasztói bizalom 73,7 (várt 73, előző: 72,2)

• Spanyol évesített kiskereskedelmi forgalom–változás: -9,7% (várt:-11,5%, előző:

• USA új lakás értékesítés változása az előző havihoz képest: -0,3% (várt:-0,1%, előző:0,8%)
• Japán évesített kiskereskedelmi forgalom-változás: -1,2% (várt:-0,7%, előző:0,4%)
• A FED havi jelentésének szerdai megjelenése és az elnök keddi beszéde említést is alig kapott a sajtóban.

• 2013-ban is folytatódnak a FED stimulusok, ahogyan ezt a piac már tudja és árazza szeptember óta (Wall Street Journal)
• A 2011-es költségvetési tárgyalásokban Obama elnök jobb kezeként, korábban Bill Clinton elnök munkatársaként működő Erskine Bowles nyilatkozata szerint: „nem valószínű, hogy lesz megállapodás a „fiscal cliff” kérdésben az év végéig.
• Obama látszólag rugalmas hozzáállást mutatott a magas jövedelműek adóztatásának témájában, ugyanakkor 1600 milliárd dolláros adóbevétel (PL: keményebb osztalékadózás és 45%-os ingatlanadó a 3,5 millió dollár feletti értékű ingatlanokon) növekedéssel és a törvényesített  hiányplafon folyamatos emelésével számol.

• A republikánusok egyértelmű nemet mondtak ezen a héten az elnöki elképzelésekre. A szóvivői nyilatkozat órájában figyelmeztető 10 pontot is esett az S&P500, de gyorsan vissza is gyógyult.
• Jens Weidmann az EKB egyik vezető személyisége figyelmeztetett, hogy a hétfői megállapodással a görög adósságválság kezeléséről ugyan sikerült elkerülni, hogy a magán hitelezőknek is engedményeket kelljen tenniük, de figyelemmel a korábbi folyamatokra nagy valószínűségét látja annak, hogy idővel az is bekövetkezhet, hogy a magánhitelezőknek is le kell majd mondaniuk követeléseik egy ma még bizonytalan hányadáról.
• Egyelőre csak a szokásos vita folyik az EU vezetők között arról, hogy milyen és mekkora küszöbértékekhez kössék az EKB-s ellenőrzési jogot a bankok hitelezési tevékenységén a közös pénzügyi felügyeleti szabályozásban. A javaslatok, ha a hitelállományhoz kötnék a határértéket, akkor 2,5 milliárd eurótól 60 milliárd euróig terjednek. Amennyiben az összes banki hitel állomány és az adott állam GDP-jének az arányát vennék indikátorként számításba, úgy 20-75%-ig terjednek a vitatott javaslatok. Messze még ez ügyben a konszenzus, ez jól látszik.
• Az EU szabadkereskedelmi tárgyalásokat kezdett Japánnal.
• Még mindig görög izgalom: Pénteken az IMF közölte, addig nem hajlandó folyósítani a hétfőn megállapodott 34,4 milliárd eurós görög csomag rá eső részét (23,8 milliárd euro), amíg Görögország nem teljesíti hiánytalanul a hétfőn elvállalt „önkéntes” kötvény-visszavásárlást. A görög bankok büntetésnek minősítették a visszavásárlási kötelezettséget, állításuk szerint mindenüket el kell adniuk ahhoz, hogy a bevállalt akciót teljesíteni tudják. Közben most került nyilvánosságra, hogy egy athéni nyugdíjalap képviselője még júniusban épp, hogy élve megúszta, amikor egy közgyűlésen közölte a tagokkal az alap 50%-os értékvesztését, s egyben 6%-os évi hozzájárulás emelést kért. Hetekig kellet kórházban ápolni az 58 éves hölgyet, akit lincshangulatban támadott meg a feldühödött tömeg.
• Egy korábbi EKB-s vezető testületi tag (Jose Manuel Gonzalez-Paramo) szerint Spanyolország talán elkerülheti az EKB-s kisegítő csomagot, mivel sikeresek voltak az őszi kötvénykibocsájtások. A realitás azonban mégis csak az uniós bank irányítása alá kerülő pénzügyi rendszer lesz, hiszen a kötvények lejárati struktúrája nagyon a rövid irányba tolódott.
• Az amerikai születések száma az 1920-as évek szintjére esett vissza. Ez a fele az 1957-es csúcsértéknek, ami a recessziónak és az emigráns anyák szülési kedve hanyatlásának köszönhető.
• A brit bankok közel 50 milliárd fontos hiánnyal kénytelenek szembesülni, a Bank of England vizsgálata szerint ugyanis ez a nagyságrendje a „nem megfelelően értékelt” hitelállománynak.
• Az ENSZ döntő többségi szavazattal megfigyelői státuszt adott Palesztinának. A döntést az USA és Izrael keményen kritizálta, a fejlemény messze vezető következményekkel járhat az arab-izraeli konfliktusban.
• A Bloomberg felmérése szerint a frissen megválasztott kínai vezetés hatékonyabb lesz az ország gazdaságirányításában, mint a korábbi, vagy mint az ellenzéki aspiráns lett volna. Az üzletemberek hangulati indexe egy éve nem látott szintet ért újra el.
• Az európai VIX (idegességi) index történelmi mélyponton zárta a hetet. Vagyis VIX alapon rövidesen részvényoldali árfolyamcsökkenés jöhet.
• A csütörtökön és pénteken megjelent fontosabb makrók:

Global Partners gyűjtés

2010 közepétől egy negatív olló nyílik a bér jellegű bevételek növekedése és a bérből alapvető megélhetési cikkekre elköltött részaránya között. Vagyis az USA bérből élő lakossága egyre kevesebbet tud nem megélhetésre költeni.

HÉTVÉGE:

Vészesen távolodik a demokrata és a republikánus álláspont a „fiscal cliff” megoldása tárgyában. A hétvégi nyilatkozat háborúban a felek egymást tették felelőssé az esetlegesen bekövetkező gazdasági problémákért és kölcsönösen a kompromisszumkészség hiányával vádolták egymást.

Természetesen szaporodnak az elemzések is a várható kimenetet illetően. Az egyik legpesszimistább megközelítés jó három hónapos fáziskéséssel, az S&P500 nagyon erősen korrelál a 2011-es mozgásával. A 2011-es költségvetési plafon tárgyalások hangulati elemei és a kapcsolódó árfolyammozgások kísértetiesen hasonlítanak a jelenlegi „fiscal cliff” sorozathoz. A 2011-es kimenet ismert: hiába lett megállapodás az utolsó előtti pillanatban, a tőzsdék komoly pánikba estek, csak a FED (mára úgy tűnik hatástalan) pénzpumpa akciói tudták megállítani az esést. Az alábbi grafikon látványosan mutatja a bizony hátborzongató kilátásokat, ha a végjátékban is folytatódna az eddig nyilvánvaló párhuzam:

Forrás:Zerohedge

Egy érdekes összefoglalás az aktuális amerikai helyzetről, egy olyan cikkből, amely azt magyarázza, hogy miként tekintenek a kínaiak az aranyra: (Casey Research)

• A Morgan Stanley elemzése szerint sem találunk történelmi precedenst arra, hogy megúszható pénzügyi krízis, vagy hiperinfláció nélkül a 250% feletti összes tartozás/GDP arány. Ma ez az arány az USA-ban 300% felett van
• Egy részletes tanulmány szerint az utolsó 100 évben egyetlen esetben sem tudott a szerződések szerint törleszteni az az ország, ahol az állam tartozásai meghaladták a DGP 80%-át. Ma az USA 104%-nál tart és emelni tervezik a plafon mértékét.
• Peter Bernholz, egy vezető infláció-szakértő szerint az infláció oka az állami költségvetési deficit. 2012-ben az USA deficit 1 300 milliárd dollár, az utolsó négy évben pedig 6 000 milliárd dollár volt. 

ARANY:

Az arany már úgy hozzászoktatta a közönséget a hirtelen árfolyamugrásokhoz, hogy már alig cikkeznek a sajtóban egy 2,5%-os esésről. Az 1710-es szint kétszer is megfogta a csökkenést, a záró érték 3%-kal (53 pont) haladja meg a 200 napos mozgó átlagot.

A hosszú grafikonon jól megfigyelhető emelkedő trend támasztotta meg a héten az árfolyam esését.

EUR/USD:

Az euró a héten átvitte a hosszú trendjét, bár még nem tekinthető megalapozottnak a kitörési kísérlet. Sokan hitetlenkednek az Unió közös valutája iránti nagy bizalom láttán, de a tények makacs dolgok: az euro egyértelműen erősödni tudott a görög és USA híreken.

MAGYARORSZÁG

(Hazánkkal kapcsolatosan csak azokra a hírekre koncentrálunk, amelyek nemzetközi kontextusban és a Ft árfolyama szempontjából tarthatnak igényt komolyabb figyelemre. Ennek oka az, hogy a honi sajtóban rengeteg kiváló elemzés olvasható anyanyelvünkön.)

A várakozásoknak és a beárazásnak megfelelően 25 bázispontos kamatot vágott az MNB kedden.  November 27-től Magyarországon az alapkamat 6%.
Kedden mérsékeltebb, csütörtökön pedig a szokásos dupla kereslet alakult ki a magyar eszközök aukcióin. A hozamok 6% körül alakulnak, az aukciós és másodpiaci hozamok nem térnek el egymástól szignifikáns mértékben.
Az IMF főtárgyaló, Varga Mihály kijelentése szerint, „…lehet az is eredmény, hogy nincs megállapodás…” lassan hivatalos kormányzati állásfoglalásnak tekinthető, hogy az IMF hitel megállapodás lekerül a napirendről.

Hétfőn jelent meg a magyar bankrendszer harmadik negyedévi jelentése, mely szerint:

• a bakok összesítve már veszteségesek (10 milliárd Ft-tal, az időszaki bankadó 50 milliárd Ft volt)
• a hitel/betét arány veszélyesen csökken, az utolsó negyedévben 2300 milliárd Ft-nyi (ez a bevont nyugdíjpénztári megtakarítások 72 %-ának megfelelő nagyságrend!) külföldi forrás távozott a rendszerből
• gyakorlatilag leállt a hitelezés
• a bankszektor mérete 10%-ot csökkent az idén

A Ft mit sem törődött a fenti hírekkel, a héten több ízben is benézett a 279-es szint alá, a hosszabb távú trendjeinek a közelében sem járt:

Grafikonok: Ariva

Budapest, 2012. december 2.