Megbecsülhetetlen, hogy a befektetők millióiból hányan várnak visszaesést és hányan gondolják azt, hogy csak több és több pénz nyomtatásával elérhető a reálgazdaság megtisztulása, a növekedés meggyőző beindulása. Hányan vannak úgy vele, hogy látják ugyan, hogy a folyamat több, mint egészségtelen lufi fújás, de ha az árfolyamok felfelé száguldanak, akkor longolni kell annak, aki ebből él. Mindenesetre ezen a héten megremegtek a kezek az enter gombon, a makrok üzenetei a régi szép időket idézve eljutottak a befektetőkig. Ha rosszak az adatok, akkor van mitől tartani, ez jutott a kereskedők eszébe, ahelyett, hogy azt gondolták volna, hogy ha rosszak a makrok, akkor még több pénzzel fújják majd a lufit, még magasabbra kúsznak a részvényárfolyamok. Ennek megfelelően ezen a héten méretes csökkenéseket láttunk a fontosabb részvényindexekben:
Forrás:ARIVAPénteken az amerikai zárás előtt fél órával az S&P500 elérte azt a lélektani és egyben technikai szintet ahol a péntek délutáni automaták elkezdték szépen kizárni a biztonsági stopokat, s amint ez lenni szokott ilyenkor, az árfolyam megindult visszafelé.
Hogy ez csak egy epizód volt a hosszú longos menetelésben, vagy egy tényleges korrekció elején vagyunk, azt senki sem tudhatja, de ha ránézünk a hosszabb időszakot is magában foglaló grafikonra, akkor azt látjuk, hogy az emelkedő trendek még messze nincsenek veszélyben akkor sem, ha az előttünk álló héten mondjuk, megduplázzuk az április első hetének csökkenéseit:
Forrás:ARIVA

Vegyük sorra a kiemelkedő híreket, adatokat, eseményeket:

A Goldman Sachstól kedden tudtuk meg, hogy elkezdte értékesíteni a részvényeit, és helyettük vállalati kötvényeket vásárol.

Az amerikai gyáripari megrendelések 3%-kal emelkedtek februárban, de ha egy kicsit is a számok mögé nézünk, a hosszabb távú folyamatot mutató kép enyhén szólva borús:

Az amerikai autóértékesítés évi 15,2 millió darabra emelkedett a márciusi adatok alapján, azonban ez nem érte el a várakozásokat és a háttérben itt is aggasztó tendenciák látszanak, mivel az utolsó három hónap már csökkenést mutatott.

A CNBC szerint visszatértek a piacra a nyugdíjra gyűjtögetők, mert az ETF-ek és a nagy befektetési alapok szerint 4,5 milliárd dollárt érkezett ezekbe az eszközökbe.

Három fontos kamatdöntő ülés is volt a héten, az EKB, a Bank of Japan és az angol jegybank is változatlanul hagyta az alapkamatot. Az angolok nem emelték a pénznyomda keretüket, a japánok viszont megduplázták. A jen hatalmasat gyengült a dollárral szemben a hírre.

Nagyot esett az amerikai gyáripari beszerzési menedzser index; 51,3-ra az 54,1-es várakozással szemben, az előző havi 54,2 volt. A szolgáltatási menedzserek hangulata is romlott 56-ról 54,4-re.

A Goldman Sachs globális előrejelzése szerint a világgazdaság a lassulás jeleit mutatja:

Kezd kibújni a szög a zsákból! A FED lakáspiaci optimizmusával ellentétben egyre több helyen kap nyilvánosságot, hogy az USA több államában is (Nevada, Kentucky, Maine és Indiana) a lakások több, mint fele áll üresen lezárva. Ezek a lakások a következő másfél évben meg fognak jelenni a piacon és nagyon nagy felfordulást (áresést) okozhatnak. (Las Vegas Review Journal)

Ciprus után Dánia lehet a következő? Az IMF a hét elején figyelmeztette Dániát, hogy a jelzáloghitelekkel sürgősen tennie kell valamit. Dániában hamarosan elérik a kritikus 10 éves futamidőt azok a jelzáloghitelek, amelyekből a magyarországi 70-es éveket megszégyenítő szépségű és kétes értékű lakás ingatlanokkal árasztották el a piacot. A hiteleket úgy erőltették a piacra, hogy 10 évig csak a kamatot kellett az adósoknak fizetniük, és 10 év után kell megkezdeni a tőketörlesztést. A 2008-as válság miatt azonban ez rengeteg tulajdonosnak fog gondot okozni, nem különben a hitelező bankoknak, mert a hatalmas telepeken megépített dömping lakások értéke vészesen lecsökkent.

Avagy Hollandia lesz az újabb európai dominó? A Spiegel riportja szerint Németország egyik legerősebb szövetségese Hollandia komoly bajban van, talán a legmélyebb az eladósodottsága. A bankok összes 650 milliárd eurós jelzáloghitel állománya 2,5 szerese a lakosság éves jövedelmének. (A Spanyoloké 2011-ben 125% volt.)  A munkanélküliség emelkedik, csökken a fogyasztás, a GDP stagnál.

Komoly strukturális egyenetlenség és nagyon magas munkanélküliség sújtja ez Euro- zónát:

A ciprusi bankválság kezelése érthető okokból továbbra is nagy viharokat kavar. Két nagy európai bank vezetője (Unicredit, Saxo Bank) is arról nyilatkozott, hogy a 100 ezer euró feletti betétek rekvirálása rendszer jellegű megoldássá válhat. Ráadásul mindenki arra várt csütörtökön, hogy az EKB vezetője, Mario Draghi mit mond majd a ciprusi modell általánosításáról. Nos, Draghi leszögezte, hogy Ciprus nem minta, ám néhány amerikai kérdésre elengedte a dél-európai emócióit és meglehetősen túlfűtött hangnemben rendezett kirohanást olyan feltételezésekkel szemben, hogy mi van akkor, ha valamelyik ország elhagyja az Euro-zónát, vagy ha az euro netán bedőlne. Szerinte az Euro-zónán nincsenek szárnyas ajtók, amin csak úgy ki-be lehet járkálni, és az öreg kontinens pénze olyan súlyos politikai és gazdasági szándékokkal megerősített dolog, hogy értelmetlen „B terv”–en gondolkodni. Kissé higgadtabban már arról beszélt, hogy ha szükséges, további pénznyomdát fognak az EKB-nál (is) alkalmazni. Erre a két éves svájci állampapír hozamok a 10 hónappal korábbi szintekre estek, és a részvénypiacok a riadalom jeleit mutatták.

Pénteken Amerika munkaerő piaci adatai fokozták az izgalmakat. A csütörtöki gyenge heti számok után az új munkahelyek számának durva csökkenése már komolyan lejtőre küldte a részvényindexeket:

Amennyiben nem lenne eléggé lehangoló a munkahelyek számának alakulása, úgy vessünk egy pillantást a fogyasztást befolyásoló munkabérek változásának hosszú távú grafikonjára:

A héten világ szerte megjelent 23 hangulati mutatóból csak 30% sikeredett javuló tendenciát jelző zöldre, összességében romlottak az adatok és még mindig több mint a fele adat a recessziós 50 alatti szinteken kóvályog:

Global Partners kigyűjtés

A nem hangulati makro adatok az alábbiak szerint alakultak:

Global Partners kigyűjtés

Fentiek közül az egyik legfontosabb információ, hogy az EU-ban a GDP az előzetes becslés szerint az első negyedévben tovább csökkent (-0,6%), változatlan sebességgel, mint 2012 negyedik negyedévében. Mario Draghi csütörtöki sajtótájékoztatóján még mindig tartotta magát a második félévben várható fordulat víziójához. A negyedév/negyedév alapon számított GDP alakulás az elmúlt 6 évben csak 2008 rossz emlékű időszakában volt a jelenlegihez hasonlóan gyenge az EU-ban:

Forrás:FXSTREET

Csütörtökön még azt is megértük, hogy a FED egyik alelnöke (Dennis Lockhardt) arról beszélhetett, hogy már a nyáron csökkenhet a pénznyomda intenzitása, olyan jónak látják a reálgazdaság eredményeit a FED-nél. (Meg talán elkezdték modellezni a lehetséges következményeket…) Mindenesetre péntek estére már valószínűleg lekerült a gondolat a napirendről, mint ahogy az elemzők is azokat az érveket kezdték lobogtatni, amelyek szerint nagyon itt az ideje már egy korrekciónak.

Az újabb jelentési szezon kezdetén ismét előbújtak a részvények értékeltségét firtató elemzések is, amelyek arra az egyszerű kérdésre keresik a választ, hogy vajon drágák-e a részvények. Nézzünk különösebb kommentár nélkül pár érdekes választ:

Forrás:Valued Investor

Lassan ott tart némelyik elemző, hogy az USA gazdaságának állapotáról alkotott képet (Kínához hasonlóan) a hivatalos GDP helyett már csak az indirekt adatokból hajlandó reálisnak tekinteni. Azt mondják, hogy ha a kínai termelés és fogyasztás-változást az energia felhasználással próbálják megbecsülni, akkor az USA-ban ugyanezt a helyi előállítású benzin és olajszármazékok értékesítésének megfigyelésével lehet megtenni. Nos, ha eme paranoid elemzőknek igaza van, akkor a kép eléggé felkavaró. Gyakorlatilag a világ első számú gazdasága az 1997-es szinten „pörög”, mivel az állítólagosan növekvő GDP-jű USA energia fogyasztása drasztikusan csökken 2007-óta:

Forrás:USA Energetikai Információs Hivatal

HÉTVÉGE: