2013.02.25-03.03
A héten három dolog tudott komolyan hatni a tőzsdékre:
Forrás:Ariva

Természetesen ennél sokkal több fontos adat, elemzés vagy hír került a felszínre, amelyeket itt sorra is veszünk majd, de csak ez a három téma érte el mérhetően a piac ingerküszöbét.

Nézzük sorban a „LONG”, „SHORT” irányba ható és az egyszerűen csak ronda híreket.

Tehát a jó, vagy LONG-os hírek:

Az USA lakáspiacát leíró, a héten megjelent adatok szerint folyamatosan javul a gazdaság egyik motorjának tekintett tényező:

Forrás: Global Partners gyűjtés. Színkód: amennyiben a tény adat egyenlő vagy kedvezőbb, mint az előző, vagy a várakozás, akkor zöld, minden más esetben piros

Szintén jó hír az USA-ból, hogy a beruházásokkal kapcsolatba hozható tartós cikkek értékesítése (a hadiipar és a közlekedés adataitól megtisztítva) meggyőzően emelkedik:

Az USA olajkitermelése csúcsot döntött, ami pozitívan hat a GDP-re, a külkereskedelmi mérlegre és természetesen az olajárra:

Javuló hangulati makrok özönét láthattuk a héten, a több, mint harminc adat fontossággal súlyozott relatív változása +1,84%. Egyszerűbben: a tavasz még sehol, de a mi táblázatunk zöldbe borult.

Forrás: Global Partners gyűjtés. Színkód: amennyiben a tény adat egyenlő vagy kedvezőbb, mint az előző, vagy a várakozás, akkor zöld, minden más esetben piros

Érdemes külön is megjegyezni, hogy hatalmasat ugrott az amerikai fogyasztói bizalmi index (58,4-ről 69,6-ra), amit megerősített a Michingan fogyasztói hangulati index is. Európában is zömmel javul a hangulat, még a görög szám is zöldre sikerült, amire régen láttunk példát. Figyelmeztetőül azonban Kína ismét a hangulati 50-es határon billeg a gyáripari menedzserek véleménye szerint, ráadásul szokatlan összhangban van a hivatalos és az üzleti világban elfogadott adat-forrás.

A LONG hírek végére maradt Ben Bernanke mutatványa. Sikerült a kongresszusi meghallgatásán úgy beszélnie, hogy a piac homlok egyenest más (long) irányt tudott venni a múlt heti rémült eséshez képest, amit pedig szintén a FED felől érkező jegyzőkönyv (Begie Book) üzenetei okoztak. Egyszerű szavakkal, hogy a politikusok is megértsék elmondta: jelenleg nincs más eszköz a gazdaság harmatgyenge fejlődésének fenntartására, mint a további, lehetőleg időbeli korlátozások nélküli pénznyomtatás. A reálgazdaság és részvénypiac egyszerűen mint egy ártatlan gyerek, rászokott a pénzbőség, a „nagy cég nem mehet tönkre” drogjára.

A SHORT, vagy piaci hangulatot rontó hírek, adatok, események:

Az olasz választások hétfő késő délutáni eredményei nagy meglepetést okoztak. Kiderült, hogy messze nem sikerült a józan erőket képviselő politikai pártoknak elérni azt a meggyőző többséget, amellyel a másfél éve Mario Monti által megkezdett és az EKB-s Mario Draghi által kőkemény kötvényvásárlásokkal megtámogatott  konszolidációs utat folytatni lehetne. Hajszálon múlt csak, hogy Berlusconinak (akivel a jó katolikus gyerekeket ijesztgetik Itáliában) nem sikerült ismét visszakapaszkodnia a hatalomba, és így is megnehezítheti a kormányzás körülményeit. A közel 2000 milliárd eurós kötvénypiaccal bíró ország méreteinél fogva nagyon elbizonytalaníthatja az EU pár hónapja erősödő pozícióit.

Folyamatosan nyomja a vészcsengőt az elemzők egy komoly hányada Kínával kapcsolatban. A piramis jellegű, senki nem tudja mekkora méretű árnyék bankrendszer a rendszeres árnyékbankár kivégzések ellenére is él és látszólag virul, hatalmas bizonytalansági faktort rendelve a kínai gazdasági teljesítmény adatok mellé. Nem mellesleg tény, hogy a héten eddig még soha nem látott, történelmi nagyságrendű volt a pénzkivonás a kínai bankrendszerből. Futnának a kínaiak a pénzükkel? De könyörgöm, hová?

Nem mutatnak jól a spanyol és az EU-s GDP adatok sem:

Nagyon fontos és súlyos adat: az USA-ban a személyes jövedelmek drámai módon estek januárban:

Az adat olyan sokk-hatást váltott ki elemzői körökben, hogy elképesztő mennyiségű grafikon és eszmefuttatás kíséretében próbálták megemészteni a számokat. Egyértelmű konklúzió, hogy a jövedelem-esés hátterében a decemberben a „plafon vita” adó következményei miatt megugrott osztalék kifizetések hatása (+2,5% a novemberhez képest)  januárra persze elolvadt, amihez jött még egyéb jövedelem kiesés,  ettől sikerült   -4%-ot hozni.

A magyarázat messze nem teljes, így egyre nagyobb figyelmet kap az átlag amerikai jövedelmének és költekezési lehetőségeinek (a kapitalizmust elvileg életben tartó profit forrásának) kérdése. Nagyon kifejező a következő ábra, amelynek magyarázatát (technikai okokból, hogy a FB-on is látható legyen) kivételesen a grafikonon kívül adjuk meg.
Tehát: