Fontos hírek, bizonytalankodó piacok

 2013.02.25-03.03
A héten három dolog tudott komolyan hatni a tőzsdékre:
Forrás:Ariva

Természetesen ennél sokkal több fontos adat, elemzés vagy hír került a felszínre, amelyeket itt sorra is veszünk majd, de csak ez a három téma érte el mérhetően a piac ingerküszöbét.

 

Nézzük sorban a „LONG”, „SHORT” irányba ható és az egyszerűen csak ronda híreket.

Tehát a jó, vagy LONG-os hírek:

Az USA lakáspiacát leíró, a héten megjelent adatok szerint folyamatosan javul a gazdaság egyik motorjának tekintett tényező:


Forrás: Global Partners gyűjtés. Színkód: amennyiben a tény adat egyenlő vagy kedvezőbb, mint az előző, vagy a várakozás, akkor zöld, minden más esetben piros

Szintén jó hír az USA-ból, hogy a beruházásokkal kapcsolatba hozható tartós cikkek értékesítése (a hadiipar és a közlekedés adataitól megtisztítva) meggyőzően emelkedik:

Az USA olajkitermelése csúcsot döntött, ami pozitívan hat a GDP-re, a külkereskedelmi mérlegre és természetesen az olajárra:

Javuló hangulati makrok özönét láthattuk a héten, a több, mint harminc adat fontossággal súlyozott relatív változása +1,84%. Egyszerűbben: a tavasz még sehol, de a mi táblázatunk zöldbe borult.

Forrás: Global Partners gyűjtés. Színkód: amennyiben a tény adat egyenlő vagy kedvezőbb, mint az előző, vagy a várakozás, akkor zöld, minden más esetben piros

Érdemes külön is megjegyezni, hogy hatalmasat ugrott az amerikai fogyasztói bizalmi index (58,4-ről 69,6-ra), amit megerősített a Michingan fogyasztói hangulati index is. Európában is zömmel javul a hangulat, még a görög szám is zöldre sikerült, amire régen láttunk példát. Figyelmeztetőül azonban Kína ismét a hangulati 50-es határon billeg a gyáripari menedzserek véleménye szerint, ráadásul szokatlan összhangban van a hivatalos és az üzleti világban elfogadott adat-forrás.

A LONG hírek végére maradt Ben Bernanke mutatványa. Sikerült a kongresszusi meghallgatásán úgy beszélnie, hogy a piac homlok egyenest más (long) irányt tudott venni a múlt heti rémült eséshez képest, amit pedig szintén a FED felől érkező jegyzőkönyv (Begie Book) üzenetei okoztak. Egyszerű szavakkal, hogy a politikusok is megértsék elmondta: jelenleg nincs más eszköz a gazdaság harmatgyenge fejlődésének fenntartására, mint a további, lehetőleg időbeli korlátozások nélküli pénznyomtatás. A reálgazdaság és részvénypiac egyszerűen mint egy ártatlan gyerek, rászokott a pénzbőség, a „nagy cég nem mehet tönkre” drogjára.

A SHORT, vagy piaci hangulatot rontó hírek, adatok, események:

Az olasz választások hétfő késő délutáni eredményei nagy meglepetést okoztak. Kiderült, hogy messze nem sikerült a józan erőket képviselő politikai pártoknak elérni azt a meggyőző többséget, amellyel a másfél éve Mario Monti által megkezdett és az EKB-s Mario Draghi által kőkemény kötvényvásárlásokkal megtámogatott  konszolidációs utat folytatni lehetne. Hajszálon múlt csak, hogy Berlusconinak (akivel a jó katolikus gyerekeket ijesztgetik Itáliában) nem sikerült ismét visszakapaszkodnia a hatalomba, és így is megnehezítheti a kormányzás körülményeit. A közel 2000 milliárd eurós kötvénypiaccal bíró ország méreteinél fogva nagyon elbizonytalaníthatja az EU pár hónapja erősödő pozícióit.

Folyamatosan nyomja a vészcsengőt az elemzők egy komoly hányada Kínával kapcsolatban. A piramis jellegű, senki nem tudja mekkora méretű árnyék bankrendszer a rendszeres árnyékbankár kivégzések ellenére is él és látszólag virul, hatalmas bizonytalansági faktort rendelve a kínai gazdasági teljesítmény adatok mellé. Nem mellesleg tény, hogy a héten eddig még soha nem látott, történelmi nagyságrendű volt a pénzkivonás a kínai bankrendszerből. Futnának a kínaiak a pénzükkel? De könyörgöm, hová?

Nem mutatnak jól a spanyol és az EU-s GDP adatok sem:

Nagyon fontos és súlyos adat: az USA-ban a személyes jövedelmek drámai módon estek januárban:

Az adat olyan sokk-hatást váltott ki elemzői körökben, hogy elképesztő mennyiségű grafikon és eszmefuttatás kíséretében próbálták megemészteni a számokat. Egyértelmű konklúzió, hogy a jövedelem-esés hátterében a decemberben a „plafon vita” adó következményei miatt megugrott osztalék kifizetések hatása (+2,5% a novemberhez képest)  januárra persze elolvadt, amihez jött még egyéb jövedelem kiesés,  ettől sikerült   -4%-ot hozni.

A magyarázat messze nem teljes, így egyre nagyobb figyelmet kap az átlag amerikai jövedelmének és költekezési lehetőségeinek (a kapitalizmust elvileg életben tartó profit forrásának) kérdése. Nagyon kifejező a következő ábra, amelynek magyarázatát (technikai okokból, hogy a FB-on is látható legyen) kivételesen a grafikonon kívül adjuk meg.
Tehát:

  • Az átlagos amerikai megtakarítók számának csökkenése
  • Baloldali tengely: Változás %-ban
  • Jobboldali tengely: A jövedelmek kiegészítése a megtakarításokból a jövedelem %-ában
  • Bézs színű terület: A jövedelem év/év alapú változása
  • Piros vonal: A személyes fogyasztási kiadások változása (év/év)
  • Kék vonal:A személyes megtakarítási hányad változása
  • Szaggatott fekete vonal: A megtakarításokból a költekezésekhez felhasznált rész a jövedelmek %-ában
  • Fekete folyamatos ívű vonal: A tényleges jövedelem változásának hosszútávú trendje

Ez a grafikon nagyszerűen megmutatja, hogy az átlag amerikai a 80-as évektől hitelekből élt jól, s mára odáig fajult a folyamat, hogy dermesztően alacsony lett a lakosság megtakarítási hajlandósága (képessége?). A lakosság nyilvánvalóan kemény küzdelmet folytat az életszínvonalának fenntartásáért, s nem áll éppen győzelemre. A megtakarítási képesség csökkenése nagyon veszélyes lehet, mert csakis az egészséges hitelállomány és megtakarítási ráta indíthatná be a normális gazdasági növekedést a FED összes pénznyomdája dacára.

Az USA 2012-es GDP-jét -0,1%-ról +0,1%-ra tornázták a második „kiszámolós” körben, ám ez is csúnyán elmaradt a +0,5%-os várakozástól és a megelőző +3,1%-os értéktől.

Nem sikerült megállapodnia az amerikai törvényhozásnak a költségvetési hiány kezelésének sarokszámaiban. Önmagukért beszélnek a szalagcímek, amelyek kifejezik a megdermedt, egymástól meglehetősen messze lehorgonyzott álláspontokat:

  • Boehner (ellenzék): Megakadályoztuk az új adók törvénybe iktatását!
  • Pelosi (kormány oldal): Nem lesz költségvetési megállapodás új költségvetési bevételi források nélkül!
  • Obama elnök: Nem vagyok diktátor!
Mindenkit, aki kereskedésre adta a fejét napjaink pénzügyi befektetési piacain, most ugyanaz a kérdés foglalkoztat, függetlenül a piac megközelítésének módszereitől: a sokéves csúcsok, vagyis nagyon komoly pszichológiai határok közelében járva, mi lesz a folytatás a részvénypiacokon. A lehetséges válaszok két jól körülírható centrum körül csoportosulnak:
  • A definíciók szerinti, korábbi csúcsok megdőltek, vagyis csúcsokon járunk, következhet a korrekció?
  • Az új csúcs a legerősebb bika jelzés a piactól. Szintén definíció szerint: az emelkedés maga azt jelenti, hogy elérjük és meghaladjuk a régi csúcsokat, vagyis menetelnek a piacok tovább?


Forrás:ARIVACsak az érzékeltetés végett, hogy mindez mekkora és milyen összetételű játszótéren dől el:

 

ARANY:

Keddig az arany visszatornázta magát a két héttel korábbi szintekig az olasz választás miatti elbizonytalanodásnak köszönhetően. Majd Bernanke átmagyarázta a Begie Book múlt heti számait, s az arany ismét lejtőre váltott, de még mindig bőven a másfél éves sávozás alsó támasz szintje (1520 körül) felett zárt közel 4%-kal. A 200 napos átlagtól már 5%-ra ereszkedett alá az árfolyam, ami nagyon nagy távolságnak számít, ugyanakkor a „halálos kereszt” szorítása még tovább taszíthat az árfolyamon a támasz szintig.


Forrás:Ariva

EUR/USD

Az olaszok az euró gyengülését rendesen felgyorsították. A héten több ízben megkóstolta az árfolyam a lélektani határként is működő 1,3-as szint klímáját, a következő héten fog kiderülni, hogy az USA-nak sikerül-e visszavenni a devizaháborús pozícióit és erősíteni az eurón valamit. Technikailag az esés masszívan folytatódhat, a következő szint 1,29 körül várható.


Forrás:Ariva

MAGYARORSZÁG

(Hazánkkal kapcsolatosan csak azokra a hírekre koncentrálunk, amelyek nemzetközi kontextusban és a Ft árfolyama szempontjából tarthatnak igényt komolyabb figyelemre. Ennek oka az, hogy a honi sajtóban rengeteg kiváló elemzés olvasható anyanyelvünkön.)

A világ makro adatait megjelenítő gazdasági naptárakban Magyarországról három adat jelent meg ezen a héten:

  • Kiskereskedelmi forgalom változása: -2,1% (éves bázis)
  • Munkanélküliségi ráta: 11,2% (előző mérés: 10,7%)
  • Termelői árindex: -0,9% (éves bázis)

Ezek mechanikus (vagy tradicionális) értékelése szerint a csökkenő fogyasztás mellett növekvő munkanélküliség látszik, deflációs kilátásokkal. A hazai sajtó döntő hányada ezt másképp interpretálja, például a munkanélküliségi rátát az MTI „lényegében változatlan”-nak látta. (Meg kéne kérdezni azt a néhány tízezer új munkanélkülit is a kérdésről)Az MNB hozta a menetrend szerinti 25 bázispontos kamatvágást kedden, és az új elnök személye körüli média-zaj és infantilis titkolózás is benne volt, hogy 297-ig gyengült a Ft, követve a novemberi trendet.

Péntek reggel a közrádióból értesült ország-világ arról, hogy bejött a papírforma, a Ft estére már erősödött, vagyis rendesen beárazta az új elnök (Matolcsy György) személyét.


Forrás:ARIVA

Pénteken európai idő szerint délután jelent meg a Nobel díjas közgazdász, Paul Krugman, New York Times-beli blogjában egy terjedelmes írás a várható magyar alkotmánymódosítás témájában. A korábbi pengeváltások ismeretében ennek az ügynek is lesz folytatása, ami ismét egy negatív információval hozza összefüggésbe Magyarországot a világ közgazdászai és politika iránt fogékony közvéleménye körében. 

Budapest, 2013.03.03.