Fontos nemzetközi találkozók hete

2013.01.21-01.27
Bajlódik mind az elméleti közgazdaságtan, mind a gyakorlati gazdaságirányítás a hitelpánikban bepumpált pénzek várható hatásának kezelésével. Konferencia konferenciát, meeting meetinget követ, a tudósok nagy igyekezettel próbálják igazolni vagy támadni a pénzmennyiség-növelő gyakorlatot, amely kétségtelenül 2009-ben mintha megfogta volna a gazdasági recessziót, de mára egyre inkább veszít stimuláló erejéből.
A héten három nagy nemzetközi meeting is zajlott, melyek fontossága a beharangozásukkor még megkérdőjelezhetetlen volt, de többnyire csak a várakozás volt nagy, míg a beszédekről szóló hírek végül csak mérsékelt árfolyam-hatást gyakoroltak a piacokra.
Talán az EKB elnöke, Mario Draghi volt a kivétel, aki szépen erősítette az eurót pénteki davosi felszólalásával, de ne szaladjunk előre időben.
Hétfőn az euro-zóna országainak találkozóját kedden követte az Unió pénzügyminisztereinek tanácskozása. Az egymással összefüggő tanácskozások eredményei:
  • Zöld lámpát kapott a pénzügyi tranzakciós (Tobin) adó Európában. Nem tévesztendő össze a magyar változatával, az Európában vezetni tervezett Tobin adó ugyanis csak a pénzügyi spekulációs tranzakciókat érinti majd. Németország és Franciaország végre ismét kicsit egymásra talált az adó bevezetésének kérdésében.
  • Portugália és Írország hivatalosan is terítékre került az EFSF hiteleik kapcsán. ”Csak” kamatcsökkentést és lejárat hosszabbítást kértek.
  • Az EKB részéről Mario Draghi egy hatástalan beszédben nyilatkoztatta ki, hogy szerinte a nehezén túl van Európa.
Csütörtöktől vasárnapig a svájci Davos-ban (Thomas Mann Varázshegy-ének lábánál) tartották a világ vezető közgazdászainak találkozóját. A kiemelt témák a gazdasági egyensúlytalanság, a klímaváltozás és a fenntartható gazdasági növekedés voltak. A média által felkapott kulcs gondolatok a konferenciáról:
  • Az egy évvel ezelőtti végzetes jóslatokat eddig megcáfolta Európa
  • George Soros szerint a QE programok mentették meg a világot a még mélyebb gazdasági depressziótól
  • David Cameron, Nagy-Britannia miniszterelnöke itt is elővette az EU-val való viszony újragondolásának témáját. Erre a vártnál lényegesen több hozzászóló reagált nagyjából azonos mondanivalóval: Nagy-Britannia ne lépjen ki az Unióból.
  • Angela Merkel az országok versenyképességének növelésére tett konkrét javaslatot egy mutató rendszer formájában, amelyen keresztül mérhető lenne, hogy az egyes országok milyen erőfeszítéseket tesznek a versenyképességük fejlesztéséért.
  • Christine Lagarde, az IMF vezetője egy szellemes elképzelt beszélgetésben mutatta meg, hogy mit gondolnának a nagy elméleti elődök a jelen problémájáról. Marx a világ 200 millió munkanélküli emberéért aggódva bebizonyítaná, hogy a munkanélküliség a tőke éhes természetének törvényszerű következménye. Keynes és Schumahacher egyet értene abban, hogy egy Green New Deal menthetné meg a világot a klimatikus és a gazdasági összeomlástól.
  • Mario Draghi megismételte, hogy szerinte a pénzügyi piacok optimizmusa rövidesen átterjed a reálgazdaságra is, így a második félévben már kilábal Európa a recesszióból.
Egy érdekesség Davosból. Az izlandi miniszterelnököt arról faggatták, hogy minek köszönhető, hogy a hitelválságban az egyik leginkább érintett ország mitől tudott mára mintagazdasággá fejlődni. A válaszok igen elgondolkodtatók:
  • bevezették a deviza állami árfolyam kontrollját
  • hagyták tönkremenni a bankokat, mondván, hogy a következmények nélküli hanyag gazdálkodás felelőtlenné teszik őket
  • segítik a szegényeket
  • nem vezettek be megszorításokat
  • megközelítésük filozófiája a „kreatív megsemmisítés” volt
A héten csak néhány makro adatot kísért komoly érdeklődés, ezek a következők voltak:
  • Pozitív üzenet, hogy éves bázison emelkedik a lakásár index Nagy-Britanniában, 2,4%-ra az előző havi mérés szerinti 1,4%-ról.
  • Dacára a gyalázatos GDP adatoknak, hatalmasat ugrott a német gazdasági hangulati index, ami az elkövetkező hat hónap kilátásait méri. Tény:31,5 (előző:6,9, várakozás:12)
Forrás:FXSTREET
  • Az EU zóna fogyasztói bizalmi indexe is javult, de messze lemaradt a németek jókedvétől (-23,9 ; előző: -26,3; várakozás: -26)
  • A piacot cseppet sem érdekelték a gyenge USA adatok mind a hangulati mutatóknál (a Chicago és a Richmond FED nagy visszaesést lát a gazdasági aktivitásban), mind a használt lakás értékesítésiadatoknál (-1% szemben a várt 1,2%-kal és az előző havi 4,8%-kal) , amelyek az előző hónapban komoly optimizmussal árasztották el a piacot. A jelzálog hitelkérelmek dinamikája is megtört (7% havi bázison, míg az előző havi +15% volt), a lakásár index is maradt a 0,6%-on a várt 0,7% helyett, az évesített áruházlánci értékesítés is esett 0,1%-ot.
  • Amíg a miniszterelnökük Davosban borzolta a kedélyeket, addig a hivatalos GDP adat hangolta le a Nagy-Britannia hívőket. Éves bázison a negyedik negyedévben    -0,3% az „eredmény” , míg az előző negyedévben még +0,9% volt és a várakozások is csak -0,1%-ig tudták elképzelni a csökkenést.

Ugyan egész héten a híreket a vezetők tanácskozásai dominálták, azért néhány fontos egyéb hír mellet sem szabad szó nélkül elmennünk:

  • Japán és Kína megint éles szóváltásba keveredett a szigetvitában. Japán figyelmeztetett, hogy tüzet fog nyitni a légteret megsértő repülőgépekre, mire Kína azt találta válaszolni, hogy „… ez lesz az utolsó lövésetek….”
  • Angela Merkel koalíciója váratlan veszteséget könyvelhetett el a második legnagyobb német szövetségi tartományban (Alsó-Szászország) rendezett választáson, ami nem jó jel a szeptemberi országos megmérettetés előtt.
  • Spanyolország 3 és 6 hónapos állampapírokat értékesített, hatalmas hozam-esés kíséretében (3 havi: 0,44% korábban 1,2%; 6 havi: 0,89% korábban: 1,61%)
  • Szerdán az USA alsóháza is elfogadta a költségvetési plafon-emelést, így lekerült a téma a lapok címlapjairól, miközben néhány szakértő figyelmeztetett, hogy csak a szőnyeg alá seperték a problémát.
  • A múlt héten egy lejáró betétbiztosítási garancia miatt az amerikaiak kipucolták a bankbetéteiket. Ennél több bankbetétet csak a 2001-es terrortámadás utáni pánikban vettek fel a bankokból. Persze megy a találgatás, hogy mi lesz ezzel a pénzzel. Megy a tőzsdére? A levegőért kapkodó kötvénypiacra? Netán szabadulnak az emberek a dollártól és más devizákra váltanak?
  • Sok cikk foglalkozott az EKB-nál január végén lejáró LTRO hitelek (olcsó pénz a gazdaság stimulálására) esetleges hatásairól.
  • Érdekesség, hogy a strukturált termékein nagyot bukó Banca Monte dei Paschi di Siena, a világ legrégebbi bankja, 2009 után az idén is állami segítséget kap.
Összefoglalva a részvényindexek változása a héten:A DAX behozta az elmúlt hetek hezitálását és péntekre nagyot emelkedett (3,1%-ot a heti minimumról), a futures piacon a záró ár egyben a heti legmagasabb ár is volt.

Az S&P500 nem hagyta magát zavartatni sem a vegyes makróktól, sem az Apple hajmeresztő zuhanásaitól, egy jól látható egyenletesen emelkedő csatornában folytatta az év első napján megkezdett útját a bika piacon.


A nagy kihívás az, hogy lassan a fontos részvény-indexek elérik azokat a szinteket, ahonnan eddig két ízben is leszédültek az elmúlt 15 évben. Az S&P már csak 50 pontra, 3,3%-nyi (DAX 4,8%-nyi) távolságra van a hitelválság kitörése előtti csúcstól. Ugyanakkor a mélyponthoz képest már így is minden idők legmeredekebb 4 éves emelkedését hozta a pénzpumpás rally, a megszokottnál lényegesen nagyobb volatilitással, törékeny trenddel.

Az, hogy valamekkora korrekció itt lóg a levegőben a fenti grafikonon túl egy másik megközelítésből is nagyon esélyesnek látszik. A Global Partners Zrt. elemzői műhelyében készült grafikonon a DAX 10 éves alakulását egyszerre figyelhetjük meg a volatilitásának változásával. Jól látható, hogy a két görbe erős negatív korrelációban van egymással: Amikor a DAX ugrik, a volatilitás csökken, és fordítva. Nos, napjainkban a volatilitás történelmi mélypontja körül szédeleg, a görbék közötti korreláció erőssége pedig szintén csúcsra jár. Tehát a 8000 – 8150 –es szinteknél minden megtörténhet a DAX-ban!

ARANY

Három nap masszív (-2,2%) esés követte a héten, a trend-törő emelkedést. A 200 napos mozgó átlag szépen megfogta az árfolyamot, nagy kérdés a folytatás. A Goldman még a hét elején arany rally-t várt a költségvetési plafon viták közepette, nos, ez elmaradt egyelőre:

EUR/USD

Az euro töretlenül erősödik. A hét pozitív nyilatkozatai, az amerikaiak kitárazása a bankjaikból, mind-mind az euro mellett hatottak. Egyre többen már az 1,4-es szinteket vizionálják:

MAGYARORSZÁG

(Hazánkkal kapcsolatosan csak azokra a hírekre koncentrálunk, amelyek nemzetközi kontextusban és a Ft árfolyama szempontjából tarthatnak igényt komolyabb figyelemre. Ennek oka az, hogy a honi sajtóban rengeteg kiváló elemzés olvasható anyanyelvünkön.)

A Ft folytatta gyengülő trendjét, pedig a nemzetközi pozitív hangulatban erősödni szokott! A 298,5-ös szint ismét meg tudta állítani az árfolyam emelkedését. A gyengülés hátterében állítólag a nemzetközi elbizonytalanodás áll az MNB új vezetőjét és annak elképzeléseit illetően. Növekszik az aggodalom a magyar jegybank függetlensége körül. Az sem tett jót a Ft-nak, hogy egyre többen ismerik fel annak a veszélyét, hogy túl nagy (a teljes külföldi finanszírozás 40%-a) államkötvény állomány halmozódott fel egyetlen alapkezelő (Templeton) birtokában. A nemzetközi makro adatokat szolgáltató oldalakon pedig nem mutat jól a kiskereskedelmi forgalom 4,1%-os évesített esése (november), szemben a várt -3,7%-kal.
Az IMF-nek két héttel korábban teljesített törlesztés híre meg csak hazai belpolitikai lózungnak volt jó, de annak is elég gyengécske.


A fenti grafikon, valamint az összes, forrás megjelölése nélküli grafikon az Ariva oldaláról származik.

Kedden még simán zajlott a 3 hónapos DKJ aukció, az eddig megszokott mederben, majd csütörtökön jött a hideg zuhany: a 3, 5 és 10 éves kötvényeket már bizony csak emelkedő hozammal sikerült értékesíteni, de még mindig jelentős kereslet mellet.

Budapest, 2013.01.28