A kérdőjel, tanult újságírók szerint nem tanácsos a címben, de most megkockáztatom, mert jó nagyra nőtt a kérdőjel ezen a héten. A FED szerint ugyan semmi gond a kilábalással, gyönyörű a lakáspiac, a kiskereskedelem és a foglalkoztatottság alakulása, csak éppen a GDP-t tudnánk feledni. Világszerte kiújultak az USA gazdaságával kapcsolatos viták és értékelések annak kapcsán, hogy szerda délután megtudtuk, a várt -1,7%-os első negyedéves adat helyett -2,9% lett a végeredmény.
A vélekedések az alábbi skálán mozognak:

• MarketWatch: Jön a stagfláció (inflációval nehezített stagnáló gazdasági teljesítmény), nagyjából úgy, mint a 70-es években. A jelek: lassuló globális növekedés, emelkedő nyersanyag árak, a kirakatba helyezett mutatókkal ellentétben gondok vannak a foglalkoztatottsággal, növekvő árszínvonal. A FED tehetetlen, mert ha az inflációt fékezendő kamatlábat emel, az a növekedést lassítja tovább.
• A legpesszimistábbak: Olyan még nem volt, hogy -2,9%-os adat után ne fordult volna az USA gazdasága recesszióba. A számok makacs dolgok, senki nem cáfolta az állítást.
• Wall Street Journal: Gyenge az USA gazdaságirányítása – ObamaCare; adórendszer.
• XE és sokan mások: Csak a rossz időjárás okozza az első negyedév rossz számait. Igazolásul a reáljövedelem emelkedésével, a lakáspiac bíztató (mások szerint lufi-gyanús) emelkedésével érvelnek.
• Hale Stewart: Az időjáráson túl is voltak további kivételesen nehéz körülmények. (Pl.: az ObamaCare indulása, a leltáradatok GDP befolyásoló hatása.)
• Morningstar (és mások): Számíts a fellendülésre! Az időjáráson túl vagyunk; az ObamaCare magára talál (az eü. kiadások a GDP 15%-át adják átlagosan, és az első negyedévben csökkenés volt); a leltáradatok most emelni fogják az adatot.

Akkor most nézzünk számokat és grafikonokat:
A fogyasztói bizalmi index töretlenül emelkedik az eheti adatok szerint, de ha egy kicsit is összefüggéseiben és hosszabb távon tekintünk az adatra, azt látjuk, hogy a hosszú trend csökkenő, a GDP-vel együtt:

A margin debt és a nettó hitel-szintek szerint, ha az előző két nagy tőzsdei visszaesés forgatókönyve működik most is, akkor küszöbön a részvénypiac lefordulása:

Ezen a héten jött ki az az információ is, hogy növekszik a cégek saját részvény visszavásárlási volumene. Arra is akadt példa, hogy ezt gondolják a még mindig vígan fölfelé baktató bika uralja a piaci statisztikákat:

Igen, kedves Olvasó, ha felmerül Benned a kérdés, hogy ugyan már miért is vásárolják a cégek a csúcsokon járó részvényeiket, akkor itt van rá egy pesszimizmusában még a hazai hagyományos burúlátást is űberelő válasz. Azért veszik a részvényeiket a cégek, mert a döntéshozó vezetőknek ettől hízik a saját bankszámlája, ami ugye azért elég messze áll a tankönyvek szerinti részvényárfolyam befolyásoló tényezők felsorolásától:

A második negyedév előrejelzései szerint azonban a tervezett céges részvény-visszavásárlások már drámaian csökkennek.

Amikor szólnak a vészharangok, mindig megmozdulnak a társadalmi trendeket feszegető, politikusabb elemzők is. Most két ilyen, aktuális érdekességet emelek ki:

• A Zerohedge oldalán intézett drámai hangú felszólítást egy amerikai kőgazdag ember, kapitalista társaihoz. Érvelése szerint olyan vészes sebességgel nő az egyenlőtlenség (olvad a középosztály), aminek a vége az lesz, hogy egyszer csak elindulnak az emberek a „vasvillákkal”. A lázadást vizionáló „kapitalista” cáfolhatatlan számokkal is operált: 1980-ban a társadalom felső 1% kereste meg az USA összjövedelmének 8%-át, míg az alsó 50%-nak 18%-nyi jövedelem jutott. Ma a felső 1% zsebében 20% landol, míg az alsó 50-nak már csak 12% marad. Az igazságtalanság is egy dolog, tenné hozzá Karl Marx, de sokkal ütősebb érv az általa (is) megfogalmazott kapitalizmus alaptörvény, mely szerint a tőkének a profit termelése a célja, profitot meg úgy lehet elérni, ha a tömegek vásárolni képesek a tőke által finanszírozott termelés (szolgáltatás) produktumából. Gáz van (lesz), akárhonnan nézzük.

• A New York Times napjaink 25-30 éveseit keresztelte el „bumeráng generációnak”. A cikk jónéhány példán mutatja be: ezek a fiatalok a fellendülés éveiben megterveztek egyfajta karriert, kiszámolták a várható bevételeiket, és felvették a képzésükhöz szükséges igen súlyos hiteleket. A válság úgy hozta, hogy messze nem azokkal a bevétel számokkal jött be az élet, mint ahogyan kalkuláltak. Az eredmény: a fiatal felnőttek 20%-a a szüleivel él, 60%-a anyagi támogatásra szorul a szüleitől. (Egy generációval korábban csak 10% élt a szüleivel és csak pár % szorult anyagi segítségre.) 45%-uknak vannak hitel elmaradásai. Az idén diplomázottak 50%-a bejegyzett munkanélküli.

EURÓPA

• Pénteken a volt luxemburgi miniszterelnököt, Jean-Claude Junckert jelölték az EU28-ak vezetői az Európai Bizottság következő elnökének. Mindössze ketten szavaztak Juncker jelölése ellen: a brit és a magyar miniszterelnök.
• Az EKB könnyítési ígéretei további rally-t hoztak az euróban kibocsájtott kötvények piacán, pedig már ezt megelőzően is igen magasak voltak az árak. Kérdés, mi lesz, amikor az ígéreteket realizálni fogják? Egyre többen figyelmeztetnek a kötvény piac túlárazott szintjére.
• Egyre keményebb a németek orosz ellenes szankciós kommunikációja. Pénteken már Olaszország lobbizott az oroszok érdekében.
• A deflációs félelmektől eltekintve a német gazdaság jó eredményekkel szolgált a héten. A 2014-es GDP várakozásokat 2%-ra emelték, 2015-re már 6,6%-os munkanélküliséget prognosztizálnak, a beruházások 2012-13-as visszaesése után 2014-ben 7,4%-kal, 2015-ben már 10%-kal emelkedhetnek. Mindezt persze csak akkor, ha nem eszkalálódik az ukrán válság és a Közel-Keleten sem zárják el teljesen az olajcsapokat.
• Bulgáriában szabályos bank-pánik tört ki. Egy nap alatt a betétesek kifosztották a bankokat. Hétvégén már letartóztatásokról szóltak a hírek, a feltételezett pánik-keltőket vitték el a rendőrök. A hivatalos álláspont szerint 5 embernek sikerült olyan szervezett támadást indítania a bolgár pénzügyi rendszer ellen, aminek eredményeként 17 éve nem látott készpénz mentésbe fogott az online médián mozgósított lakosság.
• A Der Spiegel vasárnapi cikke arról számolt be, hogy egy német kutatóintézet (Deutsche Institut für Wirtschaftsforschung) javaslata szerint a déli országok hitel-éhes vállalatait befektetési alapokkal kellene finanszírozni. Az alapok az induló tőkét az érintett államok kötvénykibocsájtásai által szervezett pénzből kaphatnák. Szerintük 200 milliárd eurónyi hitel már megmozdíthatná az érintett terület gazdaságát.

A DAX 3%-ot, az S&P500 1,2%-ot korrigált június utolsó hetében. Az elemzők nem győznek figyelmeztetni: július negyedikétől az USA nagyjából szabadságra megy, az alacsony forgalmú részvény piacokon pedig, mint tudjuk, minden, s annak az ellenkezője is megtörténhet.


Forrás:Ariva

ARANY

Az 1320-as szint rég nem látott mozdulatlanságot hozott az arany árfolyamában. Az utolsó 6 kereskedési napon nem bírt egymással az eladói és a vevői oldal, a 200 napos mozgóátlag június 19-i áttörése óta alig történt valami az árfolyamban:

Forrás:Ariva

EUR/USD

Forrás:Ariva

Az euró folyamatosan erősödik már két hete. Az EKB kamatcsökkentése és ígérgetése elintézett ugyan némi gyengülést, de az élet szemmel láthatóan szembe megy az EKB-s törekvésekkel, kevesli az ígéreteket.

A SWIFT statisztikája szerint immár a kínai renminbi a világ második legnagyobb forgalmat bonyolító devizája. Csak a londoni forgalmat 50%-kal emelték egyetlen év alatt, és egyre több országban vezetik be a kínai deviza konvertibilitását. Úgy sikerült a kínai devizának forgalomban megelőznie az euró-t, hogy 2013-ban egyre több ország bocsátott ki euróban államkötvényeket. Dél Korea, Horvátország, Brazília és Marokkó után Indonézia jelentett be eurós kötvénykibocsátást a héten.

MAGYARORSZÁG

(Hazánkkal kapcsolatosan csak azokra a hírekre koncentrálunk, amelyek nemzetközi kontextusban és a Ft árfolyama szempontjából tarthatnak igényt komolyabb figyelemre. Ennek oka az, hogy a honi sajtóban rengeteg kiváló elemzés olvasható anyanyelvünkön.)

• 3000 milliárd HUF-os döntést hozott a parlament, amikor elfogadta az orosz hitelből finanszírozandó atomerőmű bővítés projektjét. Az ellenzék szerint a giga-beruházásról nem készült értékelhető hatástanulmány.
• A májusi nyereségadó befizetéseknek köszönhetően a költségvetési egyenleg kezd a tervezett mederbe kerülni, ahonnan reálisan várható az éves hiánycél (2,9%) tartása.
• A Moody’s értékelése szerint 1 milliárd eurós veszteséget kell majd benyelnie a magyar bankrendszernek a Kúria jogegységi határozata alapján, ami rontani fogja az ország bankjainak minősítését.
• Növekedett 2013-ban a népesség: 2,9%-kal több gyermek született és 3,7%-kal kevesebben haltak meg. (KSH)
• 6,3 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom áprilisban és 8%-ra csökkent a munkanélküliségi ráta.
• 0,1%-kal, 2,3%-ra csökkentette a Monetáris Tanács az alapkamatot kedden. Nemzetközi elemzők szerint már az 1,8%-os kamatszint elérése sem elképzelhetetlen.
• Kedden még történelmi csúcsot értek el a 3 havi kincstárjegy aukción az ajánlattevők, a hozamszint 2,24%-ra csökkent. A csütörtöki hosszú lejáratú kötvény aukció azonban már nem volt ilyen eredményes, mert az ÁKK nem tudott a tervezett mennyiségben és hozammal kötvényt értékesíteni. A három éves kötvény 3,05%-kal, az öt éves kötvény 3,38%-kal és a tíz éves kötvény 4,38%-kal kelt el csütörtökön.
• A HUF 310-ig gyengült a nagyszerű hírek és adatok ellenére:

Forrás:Ariva

• Raiffeisen alapkezelő:„A hazai instrumentumok tekintetében is célszerűnek tartjuk az óvatos befektetési politikát. A devizahiteles törvényjavaslat és ennek következtében a bankszektorra háruló lehetséges veszteségek miatt felerősödhetnek a forintban denominált instrumentumokkal kapcsolatos kockázatok. Tekintettel az alacsony hazai kamatkörnyezetre, a régiós összehasonlításban is jelentősen mérséklődő kamatprémiumra a magyar eszközökben átmenetileg nem vállalunk kitettséget.”

Budapest, 2014.06.30.