Mi lesz ebből Vlagyimír?!

Hullámzó kedélyek, egyenletes csökkenés jellemezte a részvénypiacot ezen a héten. Kilenc hónapja nem láttunk ekkora csökkenést, mint ezen a héten, pedig az USA kedden még a történelmi csúcsai közelében járt. Európa háromszoros sebességgel esett az USA-hoz képest. A háttérben az ukrán válság mélyülése, a kínai aggodalmak és a jóllakott öt éves bika húzódik: 



Forrás:Ariva/Saját
Ukrajna és a kapcsolódó diplomáciai és csapatmozgási hírek továbbra is hatással voltak a piac mozgásaira. A DAX nagy réseit egyértelműen ennek köszönhetjük. Jelenleg ott tart a világ, hogy ugyan a nyugati demokráciák szerint „törvényellenesnek” minősül a Krímben vasárnap (március 16) zajló szavazás az orosz megszállás megerősítéséről (az exit poll-ok szerint vasárnap éjjel 93%-os az „igen” a megszállásra), de a rideg tények szerint sokkal inkább a fegyverek beszélnek: az oroszok katonai erőkkel biztosítják a Kelet-Ukrajna-i határvidéket. Az erőfitogtatás egyértelműen kizárja már a régi status quo visszaállítását, kimondatlanul nagyjából egész Ukrajnát fenyegeti.Az eszkalálódó feszültséggel kapcsolatosan mindent kifejez, a FT által máris felvetett rémes, de reális kérdés: Ha egyszer Kína is „lemegy Putyinba” vajon mit tudnak kezdeni vele az USA és a szövetségesei?

Az USA a héten:

  • Jó hír volt, hogy a kiskereskedelmi adatok meghaladták a várakozásokat (0,3% februárban a várt 0,2%-kal szemben), évesítve „akár” 1,5%-os növekedés is várható, a kellemetlen téli időjárás dacára.
  • Szintén pozitív, hogy az új munkanélküliek (évesített) száma a heti adatok szerint soha nem látott alacsony szinten áll: 315 000.
  • Az USA milliomosainak száma is szépen gyarapodott 2013-ban: 9,2 millióról 9,63 millió főre.
  • A CNN felmérése szerint az amerikaiak 69%-a fenyegetést látnak az oroszokban, 40%-uk tart nukleáris háborútól.
  • San Francisco környéki lakásértékesítési adatok 8,3%-kal csökkentek februárban a tavalyihoz képest.
  •  A Michigan fogyasztói hangulati index igen csak hangulat-romboló volt péntek estére: 79,9. (Várakozás: 82, előző havi 81,6)
  • Egy kifejezetten csúnya hír: A 2001. szeptember 11-i terrortámadás egyik tervezője (Zammar) egy fogolycserének köszönhetően szabadlábra került, és a Süddeutsche Zeitung szerint hamarosan Németországba költözik, hogy élvezhesse a német szociális háló juttatásait felesége és 6 gyermeke körébe.

EURÓPA a héten

  • Az angol jegybank folytatta a pénzbőség fenntartó monetáris politikáját. Újra megszavazta a 375 milliárd fontos eszközvásárlást, ám újdonságnak számít, hogy elszakadva a munkanélküliségi adatok vezérelte rövidtávú monetáris döntések politikájától, a célkeresztbe immár „a gazdaság kihasználatlan kapacitásai” kerültek.
  • Az ukrán hírek mellett alig hallottuk meg: a görög pénzügyminiszter szerint napokon belül megállapodnak a Trojkával.
  • Az új olasz miniszterelnök, Matteo Renzi kemény adócsökkentési elképzeléseit Brüsszel nem nézi jó szemmel, de egyelőre csak nézi…
  • Jó néhány német bank megússza a legszigorúbb EKB-s ellenőrzést a FT értesülései szerint. A Commerzbank pl. nem lesz köteles felmérni az összes jelzáloghitelének valós értékét, a nagy európai bank-teszt során. A visszaélésekről mostanában elhíresült legnagyobb bank, a Deutsche Bank viszont kénytelen lesz rá. Érdekes, hogy Európában a németeknél a legalacsonyabb az ingatlanok tulajdonosi hányada: 44%, míg pl. Spanyolországban 87%. Ennek hátterében a hitelezési joggyakorlat áll, aminek harmonizációja bizony évtizedekig is elhúzódhat.
  • Szintén a FT figyelmeztetett: meredeken emelkedik az európai ingatlanok iránt a kereslet. A politikai és pénzügyi elbizonytalanodás a pénz-tőke hétről hétre gyorsan növekvő hányadát fordítja az értékes európai ingatlanok irányába.
  • A héten megjelent G. Soros–könyv (Európa tragédiája) kapcsán is sok szó esett az euro gondjairól. Egészen abszurd, hogy sokan éppen a dollárhoz mért két és féléves csúcsra erősödést tekintik a „haldokló deviza” egyik legveszélyesebb szimptómájának. Sajnos az érvelésnek van logikája: ha nem sikerül a devizának gyengülnie, bekövetkezhet az a japán típusú deflációs csapda, amelyre máig nem lehet biztos, hatékony kezelési technikát felmutatni.
  • A héten az EKB elnöke, Mario Draghi csütörtökön átmeneti sikerrel megfékezte 1,396-nál az euro hirtelen erősödését, de cserében csütörtökön este már határozottan ki kellett jelentenie, hogy „… az EKB elkészült azokkal a további monetáris beavatkozási eszközökkel, amelyekkel képes lesz az euro-zónát megvédeni a deflációtól. A péntek estére egészen feszültté váló orosz-amerikai-német diplomáciai tárgyalások híreinek dacára az euro ismét erősödött. Az amerikai Zero Hedge szerint Mario Darghi lassan belebetegszik, hogy mennyit kell „beszélnie” az új OMT-ről (deflációs védelem) úgy, hogy hatása is legyen, de a konkrétumokat is elkerülje, miközben meg „csak” attól erősödik az euro, hogy Kína veszi, mert sokallja a tartalékaiban a dollár arányát. Ezek után nem csoda, hogy az EKB kamatvágása lassan elkerülhetetlennek látszik.



Forrás:Ariva/Saját

  • A német jegybank vezetője keményen nekiment Angela Merkel gazdaságpolitikájának. Jens Weidman szerint a legnagyobb problémát a német kereskedelmi többlethez való megengedő hozzáállás okozza, de a munkerőpiacot is szétzilálhatja a minimum-bér rendszer bevezetése és a fontolgatott nyugdíjkorhatár csökkentés (!) egyes szakmák körében.

KÍNA a héten:

Nem lehet nem észrevenni: egyre többen aggódnak a világ második legnagyobb gazdasága miatt, és nem csak azért, mert az ukrán vitában egyértelműen az agresszor oroszok mellé állt Kína. A New York Times hasábjain a Nobel díjas közgazdász, Paul Krugman hívta fel a figyelmet egy új közgazdasági blog-ra (houseofdebt.org), melynek szerzői a kínai aggodalmak kulcspontjára mutattak rá rövid esszéjükben. Az itt bemutatott grafikonok ékes bizonyítékai a lassulásnak, a hitelezés-éhségnek, a hitelpiac strukturális átrendeződésének Kínában. Mára bizony elfeledhetjük a 2007-ben még evidenciaként kezelt tételt: Kína nem hitelezi többé a világot, és végkép nem az USA-t.A belföldi hitel állomány pedig több, mint 130%-a már a teljes GDP-nek (1997-ben:90%)! 

Nézzük meg, az elmélet miként manifesztálódik a hétköznapokban:
Áll a bál a kínai vállalati kötvénypiacon! A múlt heti történelmi becsődölés (Chaori Solar, egy kínai szemmel kicsinek mondható magáncég) után mindenki azt találgatja, mi következik ez után. Még néhány hasonló eset, és beindulhat egy olyan lavina, amelyik az egész kínai hitelrendszert összedöntheti. Nem véletlenül figyelmeztette a világot csütörtökön (március 13) Li Keqiang miniszterlenök, mondván: „…elkerülhetetlen”, hogy további kötvény-csődök jöhetnek, bár a kormány mindent megtesz, hogy ne induljon be veszélyes spirál, de a pénzügyi deregulációt nem adják fel. Hogy miért is aggódik a világ szakértőinek többsége? Álljon itt egy rövid kis ízelítő a kínai hitelpiac anatómiájából (Zero Hedge és a Bank of America nyomán).
Az állatorvosi ló esetünkben egy olyan vidéki nagyvárosi (Chongqing) iroda-építési projekt, amelynek a „Mágikus fedezet” nagyon is kifejező nevet adhatnánk, mivel a kölcsön címzettjét egyszerűen így hívják, hogy „Magic”. A március 31-én esedékes teljes visszafizetés vagy megtörténik, vagy nem. A múltban a szereplők ilyenkor számíthattak állami kisegítésre, de újabban már nem. De nézzük a szereplőket!  A „Magic” a hitelt, egy befektetési társaságtól, a CITIC-től kapta, amely cég a kötvény kibocsájtója. A BofA jelentése szerint 2013 közepén a „Magic” pénzügyi zavarba került, ezért a CITIC megpróbálta aukción eladni az irodákat, ám sikertelenül, mert a vidéki városban mindenki tudta, hogy a „Magic” már rég eladta őket!  Ráadásul a „Magic” ugyanezeket az irodákat fedezetként is használta egyéb hiteleihez is.
A hivatalos online tájékoztató szerint a „Magic” és a CITIC együtt állnak jót a kötvény-tartozásért, amelynek konkrét hátterét (iroda Chongquing-ban) soha nem hozták nyilvánosságra – a kötvényeket így is online elkapkodták anno. A közös „jótállás” annak köszönhető, hogy a CITIC jogsértő volt a konkrét háttér titokban tartásával, A „Magic” mögé meg beáll a helyi (nem különben eladósodott) önkormányzat, mert attól tartottak, hogy lázadás tör ki a vevők között, mivel egyikük már öngyilkos lett, nem bírta idegekkel a bizonytalanságot a minden vagyonát képező tulajdona körül, amit rajta kívül még két másik átvert kis-szereplőnek eladhattak.
A nagy baj az, hogy ezt a konkrét esetet nyugodtan megszorozhatjuk néhány ezerrel (az éppen napirenden lévő pl.: a Haixin márciusban és a TBE júliusban). Mindez történik a világ második legnagyobb gazdaságában, amelynek nyersanyag igényétől függ a fejlődő világ 80%-a és Ausztrália, és ahol éppen a hitelezés bővítésével akarják a belső fogyasztást beindítani a csökkenő export kiváltása gyanánt.

Februárban öt éve nem látott, sokkolóan nagy deficittel zárt a kínai külkereskedelmi mérleg.

A kínai állampapírok kockázata (CDS) elérte az ír szintet (138 +13,11%).

Pénteken a kínai hatóságok (piac konform hozzáállás csütörtök ide vagy oda) befagyasztották a „virtuális hitelkártyákat és a QR fizetési lehetőségeket”.

EGYÉB:

  •  egy éve folyamatosan ellenálltam a bitcoin témának, egyetlen szót sem vesztegettem rá. Most is csak azért teszem, mert kijelenthető: a virtuális, totálisan adómentes, a bitek világának láthatatlan ködébe vesző „pénzbányászat” termelte, egyesek által a mai pénzrendszer megmentőjeként ünnepelt spekulációs játék, valójában csak egy üres pénzimitátor csúfosan megbukottFolyik a szokásos vérontás, bűnbakgyártás, hackelés, listák kiszivárogtatása stb. A jó öreg, világszerte reneszánszát élő Karl Marxnak igaza lett: A pénz úgy mindentől megtisztítva, elvi filozófiai lényegét tekintve az értékmérés eszköze. (Van még néhány egyéb kritérium is, amitől most megkímélem az Olvasót.) Bármi, ami ettől a funkciójától megfosztva játssza a pénz szerepét, összeomlásra ítéltetett a pénz elmélete szerint. A bitcoin ezt szépen példázza is, engem csak az aggaszt, hogy a jegybanki pénznyomdák szerintem pénz-elvtelen működtetése mikor és miként vált ki törvényszerűen a bitcoinénál sokkal nagyobb igazságszolgáltatást a 2×2=4 nevében.
  • Folytatódott a tőkekivonás a fejlődő piaci részvényalapokból, a kötvényalapok esetében viszont nagy meglepetésre idén először tőkebeáramlást könyvelhettek el.
  • A tőzsdék idegességét kifejező VIX (S&P 500 volatilitása) index még sztoikus nyugalommal tekint a világ aggodalmaira:


Forrás:Ariva/Saját

ARANY

Az arany gyönyörű, szabályos csatornában emelkedett ezen a héten 3,8%-ot. A fentiek után nem szorul magyarázatra a fundamentális háttér: komoly geopolitikai feszültség aggasztja a befektetők növekvő hányadát.

A hosszú grafikonon látható: még nem dőlt el biztosan, hogy megtört-e a két éves csökkenő trend, bár a jelek nagyon erre mutatnak. (Dupla alj és hetek óta a 200-as mozgó átlag felett az árfolyam) 1450 fölött már új lap nyílhat az arany naplójában.


Forrás:Ariva/Saját

MAGYARORSZÁG

(Hazánkkal kapcsolatosan csak azokra a hírekre koncentrálunk, amelyek nemzetközi kontextusban és a Ft árfolyama szempontjából tarthatnak igényt komolyabb figyelemre. Ennek oka az, hogy a honi sajtóban rengeteg kiváló elemzés olvasható anyanyelvünkön.)

  • Varga Mihály: Maradnak a válságadók. A külföldi befektetők kiábrándultak Magyarországból, a kormánypárt újabb kétharmados győzelmét már a legrosszabb szcenáriónak ítélik a Portfolio.hu elemzése szerint. Az elfordulás egyik oka volt a válságadók alkalmazása.
  • Februári fogyasztói árak változása (infláción a piac szabad mozgása által kiváltott árszínvonal változást értünk): 0,1%
  • A hathetes papírokat megint elkapkodták a nagybefektetők. az is kiderült, hogy a kormány most komoly lakossági finanszírozásra utazik. Hétfőtől a diszkont kincstárjegyek (DKJ) 12 havi hozama +1,75%-ot fizet az állam a lakossági befektetőknek. (BEMÁK= Bónusz Magyar Államkötvény.) Ma ez az ígéret 4,89%-ot ér.
  • A félévenként feltőkésített Unicredit bank újabb 15 milliárd Ft-os veszteséggel lepte meg tulajdonosát.
  • Az AXA elhagyja Magyarországot, csak a nyugdíjpénztárai maradnak.
  • Az egész befektetői világ megdöbbenésére orosz honlapokról derült ki a később gyorsan eltávolított anyag a paksi hitel-megállapodásról. A híresztelések szerint a minden év március 15-én esedékes, összesen 3150 milliárd Ft-os hitel kétszer olyan drága, mint a felmondott IMF hitel volt. A másik komoly kockázat az, hogy ha megcsúsznánk a törlesztéssel, két hét alatt orosz kézbe kerül a magyar állam fizetőképességének kérdése.
  • A Monetáris Tanács tagja, Pleschinger Gyula kapta azt a szép feladatot, hogy világgá nyilatkozza: „Az MNB-nek nincs árfolyam célja”, de a további kamatvágás már több, mint sok(k) volna a forintnak.Hírlevél 2014.03.10-14.
  • A forint több, mint két éves csúcsáról ereszkedett vissza pénteken, a 308-3012 közötti sáv felső régiójáig.

Budapest, 2014.03.17