Putyin hiába bohóckodott, a piacokat nem győzte meg
2014.08.25
Ezt a címet egy népszerű ausztrál elemző (Collin Twiggs – Incredible Charts, a „Twiggs Money Flow” indikátor alkotója) adta a heti értékelőjének, amiben így foglalta össze örkényi tömörséggel a történteket: „Hiába Putyin összes macsó pózolása, csak azt tette nyilvánvalóvá, hogy képtelen a pénzpiacokat befolyásolni… Bezzeg egy 68 éves anyuka szavainak minden részletére feszült figyelemmel koncentrált a piac. Na jó, ez az anyuka, Dr. J. Yellen történetesen a FED elnöke is.”
Persze a világ befektetői nem csak Yellen szavaira figyeltek, Draghi (ECB) is hatásosan tűnt fel a színen, ám egyikük sem hozott semmiféle új színt az aktuálisan nyilvános monetáris irányítási eszközök palettájára.
A Bloomberg nagyon leegyszerűsítve, de annál nyilvánvalóbban mutatta be a különbséget az USA és Európa között az elméleti konferencián:
Ez utóbbi két önmagáért beszélő adathoz még egy harmadikat is odabiggyeszthettek volna: inflációt. Amíg az EU ugyanis a defláció ellen küzdelmeskedik a mennyiségben és időben megkésett pénzpumpás ígéreteivel, addig az USA-ban már időnként felröppen az inflációs aggodalom is, amit aktuálisan ezen a héten hivatalosan is „muted” (elnémítva) kategóriába helyeztek. Ahogy erre Twiggs is felhívta a figyelmet, az inflációs érzékenységi függvény (a 10 éves állampapír hozam mínusz az inflációval módosított részvényhozam) az USA-ban nagyon stabil képet mutat, tartva a 2-2,5% közötti kiegyensúlyozott szintet:
A pénzügyi irányítás különbségeinek (EU: eddig megszorítások és visszafogott pénzpumpa vs. USA: brutális pénzmennyiségi lazítás) rövidtávú különbségeit pontosan demonstrálják az elmúlt 3 hónap részvénypiaci mozgásai is. Az USA vezető indexe ezen a héten ismét (idén 28-adszor!) történelmi csúcsokon járt, a DAX meg próbálkozik ugyan, de eddig nem nagyon tudott kikecmeregni a 12%-os korrekciójából.
Forrás:ARIVA
A hét kiemelt fontosságú makro hírei:
- Az USA lakáspiac ismét kiugró adatokkal szolgált: Egy éve nem volt ekkora havi növekedés (2,4%) a használtlakás értékesítésben, az újonnan induló lakásépítések száma pedig 15,7%-kal emelkedett júliusban, és 8,7%-al nőtt az építési engedélyek száma is. Ugyanakkor a jelzáloghitelek iránti igény 0,4%-kal esett a múlt héten, amire 6 hónapja nem volt példa.
- Csak javuló eredményekkel szolgált az összes amerikai szintetizáló tartományi FED adat és hangulati mutató. A PMI (beszerzési menedzser hangulati index a feldolgozóiparban) négy éves csúcson áll.
- A 2013 novemberétől csökkenő japán export kezdi újra összeszedni magát: +3,9% júliusban.
- A kínai előzetes gyáripari beszerzési menedzser index (PMI-HSBC) ismét alig-alig van a recessziós szint fölött: 50,3 (előző:41,7). A lakásárindex képe is emlékeztet a 2007-es USA lufi-robbantás előttire. A Goldman ki is adott egy figyelmeztetést: innen már jól látszik, hogy a pénzügyi lazítások hatástalanok.
- Az EU gyáripari beszerzési menedzser indexe is romlott 52,8-ra 53,8-ról, ami a GDP adatok ismeretében nem annyira meglepő.
Szemelvények a fontosabb értékelések, elemzések sorából:
A kategória két kiemeltje ezen a héten természetesen a világ két legnagyobb jegybankja elnökének beszéde volt Jackson Hole-ban.
USA
Yellen fontosabb gondolatai:
- A munkaerőpiac még nem állt helyre teljesen.
- A munkaerőpiaci elemzéseket tovább kell árnyalni, részletezni.
- A FED szerint a gazdasági növekedés szempontjából komoly források rejlenek a kihasználatlan munkaerőben.
- A FED immár a megfelelő szinten foglalkozik a munkaerőpiac kérdéseivel.
- A QE program októberben véget ér.
- Amennyiben a célok gyorsan javulnak, úgy a kamatemelés is hamarabb következhet be az eddig prognosztizáltnál. Ugyanez visszafelé is igaz, lassabb javulás konzerválhatja a zéró kamatszintet.
- Nincs receptje a tökéletes monetáris politikának.
Az egybehangzó vélemény szerint sok újat nem hallottunk, és ami elhangzott, a piacnak nem igazán volt eléggé „laza” (dowish), ezért estek kicsit vissza a részvényindexek pénteken.
„Miért nem engedheti és engedi a FED zuhanásba a részvénypiacot?” – tette fel a kérdést a Zerohedge. A valódi személyében ismeretlen, de rohamosan népszerűsödő szerző („Tyler Durden”) szerint az USA kő-gazdag 1%-a már rég kiszállt a részvénypiacról (ld. Hedge Fund ágazatot, amely csökkenésre számítva már őrült módon shortolja részvénypiacot). Az egyre kisebb és szegényebb középosztály megtakarításainak jelentős része viszont ott csücsül a nyugdíj-alapokban, amelyek tőkéjének közel 50%-a (pl. Németország: 5% alatt!) még mindig részvényekben reménykedik. Ráadásul az utolsó válság óta most a leggyengébb a bérből élők magára találása, az összes ragyogó foglalkoztatottsági adat ellenére:
Amennyiben a baby-boom generáció holnap arra ébredne, hogy egy részvénypiaci összeomlás miatt mondjuk lefeleződött a vagyonkája, úgy az egészen biztosan társadalmi mozgolódásokhoz vezetne, amit senki sem szeretne. A kérdés inkább az, hogy vajon képes-e a FED a piac évszázados ciklusait megfékezni? Erre a kérdésre minden válasz-kísérlet egyelőre csak fikció!
Ugyan nem volt túl nagy visszhangja, de kedden a FED közzétett egy elemzést (44 oldal) arról, hogy miként kapcsolódnak az USA recessziói az olajárhoz. A nagyon kemény elméleti elemzés rövid összefoglalóját találóan így foglalta össze egy hozzászóló: „attól függ…” A lenti grafikon szerint azonban az áremelkedések minden esetben megelőzik a recessziót:
Nagyon sok hírportál és komoly elemző blog emelte ki a Nobel-díjas Robert Shiller keddi nyilatkozatát, mely szerint: „A részvény-, a kötvény- és a lakáspiac buborék jegyeket mutat,…. valószínűleg lefelé fog korrigálni.” Véleménye a következőkön alapul:
- 2014 júliusi, az 1881-óta mért negyedik legmagasabb P/E mutató (az aktuális részvényárak és részvényhozamok hányadosa; vagyis mennél magasabb annál drágábbak viszonylagosan a részvények).
- A kötvényekre vészes negatív TIPS (biztosított értékpapír befektetések) ráták és a gyorsan csökkenő különbségen a hosszú és rövid tartamú állampapírok hozama között.
Forrás:ZeroHedge
- A lakáspiac esetében pedig a hihetetlenül gyors és nagymértékű áremelkedésén (ld. a grafikonunkat fent) alapul.
EURÓPA
Mario Draghi (ECB) gondolatai Jackson Hole-i beszédéből:
- A pénzpolitikának nagyobb szerepet kellene adni a kilábalás folyamatában
- Biztos benne, hogy a júniusi lazító bejelentések (pénzpumpák) őszi realizálódása megemeli majd a pénzkínálatot.
- Szorgalmazza, hogy az EU irányításában jobban alkalmazzák a pénzügyi rugalmasság eszközeit és erősítsék meg az EU-n belüli pénzügyi koordinációt.
- Úgy látja, hogy a „reál-kockázat” stílusú monetáris irányítás elvesztette hatékonyságát.
- Immár egyetlen percet sem késhet Európa teljes strukturális reformja.
Összefoglalva: Nem meglepetésre kitartott a 2011-es elhíresült „bármi áron” típusú kommunikáció mellett, kevés konkrétummal. A beszéd galamb (lazító) mondandója megtartotta az euró-t az exportkilátásokat javító gyengülő pályáján:
Forrás:Ariva
A Financial Times elemzése pontosan megfogalmazta: az EU kötvényvásárlási programja csak az államkötvények hozamának csökkenését eredményezte a gyatra gazdasági makro adatok ellenére. A bankok a kockázatok dacára azért is vásárolják az olcsó EKB hitelből az állampapírokat, mert a nemzetközi biztonsági előírások szerint azok szépen javítják a bankok mérlegeit, ellenben ha a termelés-finanszírozást forszíroznák, akkor csak a kötelező tartalék feltöltési előírásaikat gyarapítanák. Látványos példája ennek az, ami Portugáliában történt: miközben csődbe ment az ország legnagyobb hitelbankja, a befektetői kereslet 10 éves minimumra szorította le a 10 éves állampapír hozamát. Egyre nő az aggodalom a realitásoktól távolodás miatt.
A GEOPOLITIKAI ESEMÉNYEK ÉS HATÁSAIK A HÉTEN:
Természetesen az eddig olvasható gazdasági adatok és elemzések hatásai mellett nem elhanyagolható a világháborús gócpontjai történéseinek befolyása sem a piacokra. Ezen a héten sem változott a helyzet: feszült figyelem övezi a háborús jelentéseket, de még kimutatható piaci hatásról nem beszélhetünk.
Az ukrán-orosz konfliktust az egy héttel korábbi hírlevélben, ha felületesen is, de áttekintettük, sokakkal együtt látni véljük a kezelhető kiutat. Most nézzünk rá a Közel-Kelet talán sokkal veszélyesebb szituációjára.
A Szíriától kezdve Izraelen, Törökországon, Oroszországon, Szaud-Arábián, Irakon és Iránon át az USA-ig érintett országok igen bonyolult érdek- és szövetségi rendszerét ugyan az olaj és néhány katona-politikai szempont határozza meg, de az egészet további dimenzióba helyezi az az évezredes vallási összefüggés-rendszer, ami már az olaj előtt is folyamatosan kegyetlen háborúkat gerjesztett. A XXI. században ott tartunk, hogy nagyjából 15000, jórészt gazdag arab olajmágnások által pénzelt szunnitának mondott terrorista, válogatás nélkül, a világ nyilvánossága előtt mészárolja az útjába kerülő nem szunnitának tetsző embereket. Az ISIS által meghódított területek lakosai azok a szunnita arabok, akiket a síita vallású szír vezetés egy évtizede másodrangú állampolgárként kezelt. A terror hódítása ezen az alapon már olyan területeket is elért, ahol szignifikáns méretű olajmezők által az új terrorista hatalom gazdaságilag önfenntartóvá válva haladhat – egyelőre szavakban – a fejlett világot is vérbe fagyasztó hódító útján. Az eddig a szír (és iraki) katonai erők nagyjából fejvesztve menekültek, csak északon találtak komolyabb ellenállásba a kurdoknak és az USA drónoknak köszönhetően. Szakértők szerint az USA szignifikáns beavatkozása akkor várható, ha tényleges fenyegetés éri a világon található két legnagyobb amerikai követséget (Bagdad Irakban és Erbíl a kurd területeken). Természetesen ezek az USA követségek nagyon fontos olajmezők közelében találhatók meg, így az USA katonai védelem egyben az olaj status quo védelmét is jelenti. A pénzügyi szakértők nagyjából abban egyet értenek, hogy az amerikai katonai beavatkozás kiteljesedése az egyéb piaci tényezők miatt is akár komolyabb piaci mozgásokat is előidézhet.
Az ukrán-orosz konfliktust az egy héttel korábbi hírlevélben, ha felületesen is, de áttekintettük, sokakkal együtt látni véljük a kezelhető kiutat. Most nézzünk rá a Közel-Kelet talán sokkal veszélyesebb szituációjára.
A Szíriától kezdve Izraelen, Törökországon, Oroszországon, Szaud-Arábián, Irakon és Iránon át az USA-ig érintett országok igen bonyolult érdek- és szövetségi rendszerét ugyan az olaj és néhány katona-politikai szempont határozza meg, de az egészet további dimenzióba helyezi az az évezredes vallási összefüggés-rendszer, ami már az olaj előtt is folyamatosan kegyetlen háborúkat gerjesztett. A XXI. században ott tartunk, hogy nagyjából 15000, jórészt gazdag arab olajmágnások által pénzelt szunnitának mondott terrorista, válogatás nélkül, a világ nyilvánossága előtt mészárolja az útjába kerülő nem szunnitának tetsző embereket. Az ISIS által meghódított területek lakosai azok a szunnita arabok, akiket a síita vallású szír vezetés egy évtizede másodrangú állampolgárként kezelt. A terror hódítása ezen az alapon már olyan területeket is elért, ahol szignifikáns méretű olajmezők által az új terrorista hatalom gazdaságilag önfenntartóvá válva haladhat – egyelőre szavakban – a fejlett világot is vérbe fagyasztó hódító útján. Az eddig a szír (és iraki) katonai erők nagyjából fejvesztve menekültek, csak északon találtak komolyabb ellenállásba a kurdoknak és az USA drónoknak köszönhetően. Szakértők szerint az USA szignifikáns beavatkozása akkor várható, ha tényleges fenyegetés éri a világon található két legnagyobb amerikai követséget (Bagdad Irakban és Erbíl a kurd területeken). Természetesen ezek az USA követségek nagyon fontos olajmezők közelében találhatók meg, így az USA katonai védelem egyben az olaj status quo védelmét is jelenti. A pénzügyi szakértők nagyjából abban egyet értenek, hogy az amerikai katonai beavatkozás kiteljesedése az egyéb piaci tényezők miatt is akár komolyabb piaci mozgásokat is előidézhet.
ARANY
Amikor kitör a boldogság az USA részvénypiacain, azt az arany mindig megérzi és fordítva is igaz, mintha ijedelemben ismét vennék az aranyat. Az elmúlt héten éppen a gyengülő szakasz volt napirenden, de az 1280-1275-ös szint kétszer is megfogta az árfolyamot. Az éves grafikonon jól látható, hogy az árfolyam-mozgás egy gyorsan szűkülő háromszögben maradt, hozzátapadva az egymáshoz hetek óta igen közeli 200 napos és 38 napos mozgó átlagokhoz. A technikai elemzés szerint valami nagyon kitörő félben lehet. Az elemzők közül sokan említik, hogy a hedge fund-ok oly mértékben veszik az aranyat, a szaksajtó oly mértékben van tele a bikát fenyegető véleményekkel, hogy ebből inkább a fölfelé való kitörés látszik valószínűbbnek, mint az ellenkezője.
Forrás:ARIVA
Két érdekesség az arany háza tájáról:
- Az orosz jegybank nagy erőkkel vásárolja az aranyat, mára a háromszorosa az aranytartalék mennyisége a 2000-es évek közepén jellemző szintnek, és jó eséllyel pályázik Kína után a világ második legnagyobb aranytermelőjének pozíciójára, háttérbe szorítva Ausztráliát.
- Egy dél-afrikai bank bejelentette: A világon elsőként arany-kötvényeket bocsájt ki. Vagyis aki ezt a kötvényt tudhatja magáénak, az arany papírosított birtoklása mellett még kamatot is szedhet utána.
MAGYARORSZÁG
(Hazánkkal kapcsolatosan csak azokra a hírekre koncentrálunk, amelyek nemzetközi kontextusban és a Ft árfolyama szempontjából tarthatnak igényt komolyabb figyelemre. Ennek oka az, hogy a honi sajtóban rengeteg kiváló elemzés olvasható anyanyelvünkön.)
- Az ünneppel megszakított munkahét legtöbbet kommunikált témája a devizahitelesek ügyében a bankok kontra magyar állam próbaper volt, amit az érintett takarékbank pénteken elbukott.
- Óriási a magyar bankszféra eddigi idei vesztesége. A Raiffeisen bank sokak szerint már csomagol, az MKB is 311 millió euróval rontotta az anyabankjának (BayernLB) mérlegét.
- A NGM 3,1%-ra emelte Magyarország idei GDP prognózisát.
- A második negyedév végén 85,1%-os volt a GDP-arányos államadósság – jelentette a Magyar Nemzeti Bank. A mutató a 2000-es években csak egyszer járt ennél magasabb szinten. A NGM-nél nincs emiatt fejfájás, szerintük ez csak átmeneti állapot, mert az aktív kötvénykibocsájtási időszakban (ekkor emelkedett az államadósság) eladott kötvények ellenértékét rövidesen az ősszel lejáró tartozások teljesítésére fordítják majd.
- Ezen a héten tovább esett a DKJ hozama 1,45% pontig, és a hosszabb lejáratú értékpapírok hozamai is csökkentek a csütörtöki aukción. 3 éves: 3,15%; 5 éves: 3,44%; 10 éves: 4,41%.
- Emelkedik a közintézmények tartozása, ami nem része az államadósságnak. A kormányablakok már komoly adóssággal birkóznak és időnként a NAV is megcsúszik a kifizetendő számláival.
- Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) szerint kedvező esetben már jövőre az államadósság nagyobb része lehet belföldi kézben. Ennek némileg ellentmondani látszik az amerikai FED csoport egyik tagjának napokban megjelent elemzése:
- A HUF nagyon szűk sávban, kiegyensúlyozottan mozgott a 313 és 315 közötti sávban egész héten.
Budapest, 2014.08.25.