A részvénypiacok emelkedtek egész héten. A jelek szerint Ukrajnára már immunisak
a befektetők, most sokkal inkább a FED-re koncentrált a világ figyelme.



Forrás: Ariva/Saját

AMERIKA, A HÉTEN:

• Az USA diplomácia nagy nehezen eléri, hogy a világ demokratikusabbik fele szankcionálja az orosz agressziót, bár a hét végén Kína ismét beállt az oroszok mögé azzal, hogy jelezte: bármikor élesítheti a 3 milliárd dolláros ukrán követelését. A szankciók eddig csak a zárolt magán-számlák és az USA-ból valamint Oroszországból való kitiltásban, a vízumfolyamatok leállításában öltöttek testet.
• Az oroszok komolyabb szankcionálását sokak szerint azért sem teheti meg az USA, mert ha elfajulnak a dolgok, az oroszok áttérhetnek az olaj-elszámolásaikban a dollárról akármire (arany, EUR, reminbi stb), ami a „petrodollár” (az olaj árának döntően dollárban, vagy dollárhoz kötötten történő mérése) rendszerének az összeomlását jelentené. Az oroszoknak ezen felül nem elhanyagolható mennyiségű USA állampapír is van a tartalékukban, amelynek piacra dobása szintén kiszámíthatatlan folyamatokat indíthat be. A dollár tartalék-deviza szerepének folyamatos csökkenése a legpesszimistábbak szerint akár egy új világ-pénz-rendszer kialakulását is hozhatja, amit persze a dollár összeomlása előzne meg. A tartalék-deviza szerepét a történelemben már több nemzet pénze is eljátszotta, s amint itt láthatjuk, minden ilyen történet egyszer eddig véget ért:

• A WSJ és a Goldman Sachs figyelmeztetése szerint az amerikai menedzserek utoljára 1990-ben szabadultak az ideihez hasonló ütemben az általuk vezetett cégek papírjaitól, vagyis ekkor voltak utoljára annyira pesszimisták, mint idén februárban. 2007 és 2011 elején is hasonló méreteket öltött a belső információval rendelkezők eladási kedve. Mindhárom évben jókora bukta követte a bennfentesek eladási hullámát úgy 5-6 hónap múltán.
• Szerda este tartotta a FED új vezetője, Janet Yellen az első hivatalos kamat-döntő sajtótájékoztatóját. Az üzenet szokatlanul egyértelmű: FOLYTATJUK. Ismét 10 milliárd dollárral csökkentették a QE havi mértékét, és kivették a gazdaság állapotát leíró mutatók közül a sokat csepült munkanélküliségi rátát. A legfontosabb mégis az volt, hogy Yellen egy kérdésre azt válaszolta, hogy nagyjából 6 hónap múlva akár kamat-emelésről is lehet szó. A dollár nagyot erősödött a hírre. A MoneyBeat (WSJ blogja) szalagcíme jól kifejezi ez elemzői véleményeket: „Ezentúl a FED nyilatkozat növeli a kockázatokat.”
• Egész héten érkeztek a hírek az USA 30 nagy bankjának évi rendes FED-tesztjéről. Már hétfőn tudni lehetett, hogy 75 milliárd dollár körüli nagyságrendben hagyja jóvá a FED a bankok osztalék-fizetési és saját részvény vásárlási terveit. Végül csütörtökön ki is jöttek a hírek, 30-ból 29 bank átment, majd egészen hihetetlenül kínos módon pénteken azonmód módosították is az eredményeket. A Tier1 mutató (a kockázatos eszközök aránya a saját tőkéhez és a tartalékokhoz képest) szerint az utolsó előtti helyen áll a bank of America ML, amelynek árfolyama pénteken 2%-ot esett. A végső döntést jövő szerdán (március 26.) hozza meg a FED, amikor az egyéb minőségbiztosítási szempontokat is mérlegelve dönti el, mennyire megbízhatók a bankok egy esetleges krízis esetén.

EURÓPA, A HÉTEN:

• Oroszország negyedik leggazdagabb embere (Mikhail Fridman) 5,1 milliárd euroért vette meg hétfőn a német energia-óriás RWE olaj (Dea Oil) érdekeltségét, és szerzett így stratégiai berendezéseket Németországban, Nagy-Britanniában és az Északi Tengeren. Mindezt a diplomáciai zűrzavar kellős közepén, miközben a szankciók meg csak úgy röpködtek egész héten. Ha valakinek akár csak kétségei támadtak volna, ez a hír mindennél nyilvánvalóbban demonstrálja: „Pénz beszél, a kutya ugat, Putyin meg halad….”
• A szakértők nem győznek aggódni az euro deflációs irányt vett trendje miatt. A japán minta (defláció, gyengélkedő DGP növekedés, állami eladósodás, 20 éves tőzsdei csökkenés) réme nem ok nélkül fenyegeti a világ egyik legfontosabb devizáját:

• A sajtóban egyre többet latolgatott téma, hogy vajon mibe kerülne egy ukrán Marshall terv. A legkevesebb becslés is sok az EU-nak, ez nem kérdés, ám a téma folyamatos felemlegetése olaj a tűzre: az oroszok eddig csak 3 milliárd euros követelésről beszéltek, de már kiszámolták a Szovjetunió-t ért veszteségeket is, amit Ukrajnának kellene megtérítenie az orosz fél felé, laza 20 milliárd euro értékben. Kína is csatlakozott egy 3 milliárdos számla meglebegtetésével. Közben már Észtország és Litvánia is látni véli az Ukrajnához hasonló sorsát. Az EU hivatalosan is csatlakozott Obama elnök szankciós listájához.
• 2007 óta a német külkereskedelmi aktívum (többet exportált, mint importált!) minden évben meghaladta a GDP 6%-át. Az egész világ kritizálta emiatt Németországot, mert a belső kereslet stimulálása helyett az export-támogatással tartották fenn Európa legnagyobb gazdaságának GDP növekedését, a déli országok rovására. Most a Bundesbank elnöke, aki egyben az EKG igazgatótanácsának tagja, Jens Weidmann jelentette ki: a német export már nem növekedhet jobban. Ez akár jelentős fordulatot is jelenthet mind a német, mind Európa gazdaságirányításában.
• Angela Merkel támogatja az új olasz miniszterelnök, Matteo Renzi gazdaságpolitikai irányváltását: adócsökkentések, foglalkoztatási szabályok könnyítése, a deficit csökkentése.
• A német alkotmánybíróság véglegesen jóváhagyta az Euro-zóna kisegítő alapjait. A jó másfél éve komoly kockázatot jelentő kísérlet, amellyel német köz-szereplők megpróbálták megfúrni az EKB pénzforrásait, amellyel a bajba jutott államokat és bankokat védte meg az összeomlástól, most végleg kudarcba fulladt.
• A német bankszövetség szerint 2014-ben 1,8%-os, 2015-ben pedig 2%-os növekedés várható a német GDP-ben. Mindeközben a nagyvárosi lakásárak 3 év alatt átlagosan 25%-kal emelkedtek, aminek a hátterében a „beton-arany” jelenség áll: a bizonytalanság a gazdaság körülményeit illetően, valamint a felhalmozott pénz jelentős mennyisége egyre intenzívebben csatornázza a menedéket kereső tőkét az ingatlan piac irányába.
• Pénteken megszületett az a törvényjavaslat, amely megfogalmazza az egységes európai bankrendszerkereteit. Az életbe léptetéshez azonban a javaslatot el kell még fogadnia az Európai Parlamentnek, valamint a tagországok törvényhozásának is. Mario Draghi elégedetten kommentálta az új és végleges megállapodást, amely Európa mintegy 6000 bankját érinti, és a legfontosabb alapelvek szerint minden megrendült bankot azonos szabályok szerint kezelnek majd, függetlenül attól, hogy mely országban működik. Minden tagországban és minden hitelező esetében a fizetésképtelenné vált bankok és kötvények hitelezői azonos kisegítői programra (Ciprusi modell??) számíthatnak.

KÍNA, A HÉTEN:

• Hétfőn a reminbi 11 havi mélyponton zárt, és a lehűlés jeleit mutatja a lakáspiac is: februárban már több városban csökkent a lakásár-emelkedés üteme, mint amennyiben növekedett, köszönhetően a szigorodó hitelezésnek.
• Az egész szaksajtó átvette a Morgan Stanley elemzését, amely szerint esetleg Kína a veszélyes „Minsky pont” közelébe érkezett. (Minsky pont: A hitelezéssel megtámogatott, hosszú távú növekedést törvényszerűen és arányosan követi egy gyors és szignifikáns visszaesés – legyen az GDP vagy tőzsdei árfolyam. A Minsky – pont a növekedés megtorpanásakor következik be, s innen csak az a kérdés, hogy mikor követi a visszaesés…) Az elemzés jellemzően korunk szakmai elbizonytalanodására, egy optimista szakértő érveit is citálja, mely szerint az állam megsegíti majd az összeomló lakásépítési alapokat, az árnyékbank rendszer pedig beépül majd a legális hitelrendszerbe és a növekedési adatok miatt sem kell aggódni, mert mindenről csak az amerikai kemény tél tehet.

• A kínai gondokat leglátványosabban a vállalati kötvénypiac helyzete mutatja meg. Széltében-hosszában tárgyalja mindenki, hogy mi következik, beindul-e a lavina a kötvénycsődökkel, vagy megmentik állami segítséggel a kis és nagybefektetők pénzét. Mindenesetre már az USA-ban azt tapasztalják, hogy a hitelekből off-shore bevásárolt nagy kínai ingatlan tulajdonosok elkezdték felszámolni az eszközeiket a nagy pénz utáni tülekedésben. A shortosok pedig támadják már az elérhető kínai fejlesztő cégek papírjait. Az összes vállalati kötvény-lejárat nagyságrendjét szépen megmuatatja a BofA grafikonja:

• Egy jó hír is akadt: a hivatalos statisztikák szerint a külföldi direkt befektetők volumene 4,1%-kal növekedett februárban (év/év változás %-ban)

ARANY
Nehéz hete volt a nemesfémnek. Az arany-árat meglódító ukrán-kockázat nagyot enyhült, az árcsökkentő hatású QE visszavonásra számított a piac, ami be is következett. A dollár is nagyot erősödött, így az eredmény az arany árfolyamában teljesen érthető:

Forrás: Ariva/Saját

A 3% körüli áresés a hosszú grafikon hetes gyertyáin nagyjából megfelel a múlt heti emelkedésnek. Egyelőre az 1400-as szint kemény diónak bizonyult, és a korábbi helyi csúcspont által kijelölt ellenállást is csak napokra sikerült megtörnie az árfolyamnak. Még így is a 200 napos mozgó átlag fölött tudott zárni az árfolyam bő 40 ponttal (3%).

Forrás: Ariva/Saját

EUR/USD

Az 1,4 es szintet ostromló euro nem bírta a magaslati levegőt, és a FED QE döntése megtette hatását: Szerda este a dollár egy óra alatt kiesett az 1,394 – 1,388–as sávból, ahol napok óta jól megvolt, és a szokásos 80 pip-et erősödve reagálta le a világ legnagyobb pénzügyi potenciáljával bíró hölgy (Yellen) nyilatkozatát a kamerák előtt. Csütörtökön délelőtt még egy három órás csomagban vették nagyon a dollárt, ami tovább erősödött egészen a hetek óta nem látott 1,376-ig, ahonnan még Mario Draghi kommunikálta a magaslatokba az euro-t ködös ígéreteivel („majd segítünk, ha kell….”).

Forrás: Ariva/Saját

MAGYARORSZÁG
(Hazánkkal kapcsolatosan csak azokra a hírekre koncentrálunk, amelyek nemzetközi kontextusban és a Ft árfolyama szempontjából tarthatnak igényt komolyabb figyelemre. Ennek oka az, hogy a honi sajtóban rengeteg kiváló elemzés olvasható anyanyelvünkön.)

• Az alkotmánybíróság ítélete szerint az állam belenyúlhat a devizahitel-szerződésekbe.
• Sokat javult a fogyasztói bizalom, bár komolyan árnyalja a képet az alábbi grafikon:

• Kedden sikeres, 3 milliárd dolláros kötvény kibocsátás volt ötszörös túljegyzéssel.  Az 5 éves papír hozama 4,15%, a 10 évesé 5,55% volt.
• A GDP arányos államadósság 84-85%-ot érhet el márciusban, ami 18 éves csúcsnak felel meg.
• A csütörtöki HUF aukción is nagy érdeklődés mellett forogtak a papírok. A három éves kötvény hozama 4,62% lett (egy éve 5,2% volt); az öt éves papír 4,92 % a 10 éves 5,72%-os hozammal kelt el.
• A FED vártnál korábbi esetleges kamat emelése, a QE lazítás befékezése nem kedvez a magyar állampapíroknak, ráadásul magunk is nehezítünk a helyzeten a továbbra is várható MNB kamatvágással. Amennyiben valóban fél éven belül alapkamatot tud emelni a FED, úgy a magyarországi tőke kiáramlás felgyorsulhat, ami forint eladási hullámot, gyengülő forintot generálhat.
• További forint esélyeket rontó hír, hogy a JP Morgan csökkentette Magyarország részesedését a nagy alapjaiban, ami őszre akár 1,1 milliárd dolláros kiáramlást okozhat, és csak reménykedni tudunk, hogy a többi nagy nem siet hasonló átrendezéssel a „segítségünkre”.
• A forint ezen a héten 310 alá is bekukkantott egy rövid időre, de a hét végére már ismét 313 felett járt, mivel elterjedt, hogy 25-én, kedden folytatódik a kamatvágás a szabadság téren.

Forrás: Ariva/Saját

Budapest, 2014.03.24.