Zavarban…

Hogy miért is vagyunk zavarban?

  • Az európai DAX és az amerikai S&P500 is történelmi csúcsokat javított ezen a héten, miközben az USA GDP első negyedéve hivatalosan -1% lett. (várakozás:-0,2%; előző 0,1%)
  • A DAX 9900-as álomhatárt úgy vitte át, hogy hét végén már a 10 000-et ostromolta. Mindezt úgy, hogy Európa hétfőn azzal szembesült, hogy a választáson a szkeptikusok soha nem látott teret nyertek az Európai Parlamentben.
  • volatilitás indexek, amelyek a piaci feszültségeket „mérik” olyan nyugalmat árasztanak, mint egy giccses naplemente a Balatonon.
  • kötvényárfolyamok akkorát rallyztak a héten, hogy a hozamokat már nagyítóval kell nézni, a kiéhezett kötvényalap menedzserek úgy veszik Magyarországot, mint a cukrot. Azt az országot, amelyet Mr. Végzet (Nouriel Roubini) a világ 6 legtörékenyebb gazdaságának minősített.




Grafikonok: Ariva/Saját

  • Amikor a részvények és a kötvényhozamok ilyen nagyon elrugaszkodtak egymástól, mint most, 2011 augusztusát írtuk, és szeptemberben akkorát estek a részvényindexek, hogy a jegybankárok remegő kézzel megállás nélkül nyomták a pénzpumpát:

  • A profik állítólag február óta fejvesztve menekülnek a részvénypiacról, az meg zavartalanul dönget, nap, mint nap csúcsokat javít:


Forrás:Zerohedge

  • Az USA GDP-jének szerdán nyilvánosságra hozott -1%-a egy csodás összhagot árasztó kórust indított be. Aki élt és mozgott és csak egy kicsit adott magára, arról beszélt, hogy ez a csúnya szám csak a zord időjárás hatása és arra lesz jó, hogy a második negyedévben majd +4%-nak örülhessünk. Azok a zavarba ejtő szirénhangok, amelyek megjegyezték, hogy az Obama-care nélkül akár -2% is lehetett volna, nem sokakat érdekelt. Az az érv is elszállt a levegőbe, hogy a fogyasztás adatai nem igazolják a 2. negyedévi optimizmust.


Forrás: Zerohedge

  • Akadt, aki így fogalmazta meg az USA-ban: A piac remek formában van, a gazdaság meg bukóban.
    • Az USA egyéb eheti makrói is ellentmondásosak voltak a GDP-n túl is, de ezt már megszoktuk. Kiváló heti munkanélküliségi adat, ismét emelkedő lakásár index, javuló tartós cikk megrendelés, de, hogy az ürömöt se feledjük, nem csak a GDP csökkent, de a személyes fogyasztás is (0,1%), a folyamatban lévő lakásértékesítés meg egyenesen kiábrándító adatokkal szolgált. A lakáspiac vékony jég szindrómáját Detroit számai igen szemléletesen lefestik: Az 1950-ben még közel 2 milliós nagyvárosban ma a lakosok száma nem éri el a 700 ezret, az elhagyott házak felszámolását senki nem akarja finanszírozni, a lakosok fele fizet csak adót, 118 000 ingatlan áll adótartozás miatt árverezés alatt, de senki nem akarja megvenni őket. Csak reménykedünk, hogy a Detroit-vírus nem nagyon ragályos.
    • Hogy a kavarodás csak még komplexebb legyen, az ember kapkodhatja a fejét, amikor a Bloomberg elemzésében azt olvassa (szerdán), hogy a FED elnöke az utolsó kongresszusi meghallgatásán azt találta mondani, hogy meglepte őt és kollégáit a lakáspiac lassulása, és nem igazán látják, hogy milyen eszközökkel segíthetnének ezen. Tehát a FED is zavarba jöhet? Mindeközben a kereskedelmi bankok kórusa azt fújja, hogy túl szigorúak a jelzáloghitelezés szabályai.
  • A fantasztikus részvénypiaci csúcsok ellenére a WSJ szerint az USA nagy bankjai már jelezték: gondok lesznek a nyereségeikkel, mivel a profit-generátor tranzakciós díj-bevétel szignifikáns csökkenést mutat. Igen, csökken a forgalom, de az árfolyamok veszettül emelkednek. (Lásd fentebb) A SEC (az USA pénzpiaci felügyelete) már a forex piacok jogi ösztönzését készíti elő.
  • Szintén egy érdekes megközelítés árnyalja a jelenlegi részvényrally képét: az S&P500 cégei közül azok, amelyek mérlegének értékelése gyengébb minősítést kapott 2011-ben, lényegesen jobban teljesítettek, mint maga az index. Az idén 8%-ot, 2011 végétől pedig 94%-ot emelkedtek a részvényárfolyamaikban. Tehát, semmi nem számít, csak a spekuláció!
  • Japánból is csőstől jöttek a meglepetés hírek. Az áprilisi infláció végre 3,8%-os volt, de a jen ettől még kitartóan erősödik az év elejétől, és azt is suttogják a Reuters szerint, hogy a világ legvadabb pénznyomtatásának lassításával szemez már a japán jegybank. Majd a suttogás a WSJ kérdésére határozott igenné erősödött, amikor a FED szócsöveként elhíresült Jon E. Hilsenrath felvetette a BOJ elnökének, hogy érzi-e már a további pénzbővítés határait.
  • A kínai „mini stimulus” kezdi kinőni magát egy helyes óriássá. A lakáspiacon (és az azt finanszírozó kötvénypiacon) már csak a banki tartalék ráta csökkentése segíthet a helyi szakértők szerint. A hétvégén jó híreket is olvashattunk Kínából: a gyáripari beszerzési menedzser index 5 havi csúcson, 50,8-on áll az állami adatszolgáltatás szerint, a HSBC csak 49,7-ig számolta ugyanezt, de az öt havi csúcs ott is megvan.

EURÓPA vitte a hátán a hírgyárakat ezen a héten:

  • parlamenti választások az euro-szkeptikusok megerősödését, francia kormányválságot, angol kilépési szándék-fenyegetéseket hoztak. A többséget még megtartó, jobboldali párt-család (Néppárt) kénytelen volt a demokrácia kereteket feszegető országok pártjait megtartani, hogy minden erejével az általa megfogalmazott irányokat, az általa kijelölt emberek vezetésével követhessék a kontinens irányítást képviselő parlamentben. Nagy Britannia még megfúrhatja a nagy európai hajót, mert miniszterelnöke már nyíltan zsarolt: amennyiben Jean-Claude Junckert, az Európai Néppárt jelöltje kap megbízást az Európai Bizottság vezetői pozíciójára, akkor David Cameron szerint az angolokat nem lehet az EU-n belül tartani.

  • Az angol jegybank elnöke (a kanadai Mark Carney) is szokatlan éles kijelentéssel hozta zavarba a világot: amennyiben marad az a szemlélet, amely szerint a bankok betegre keresik magukat a jó időszakokban, a válságokban  pedig az adófizetők pénzén megmentik őket, akkor búcsút inthetünk a kapitalizmusnak. A gondolat szépen egybecseng Roubiniével, aki pár hónapja hasonló következtetésre jutott, mert szerinte Karl Marx igen pontosan levezette még a XIX. században, hogy a túl nagy polarizálódás a társadalomban a kapitalizmus létét fenyegeti.
  • Egy látványos grafikon valószínűleg mindennél kifejezőbben foglalja össze, hogy miért is indult meg a pártok közötti átrendeződés Európában:

  • A választási eredményeknél több érdeklődést kapott a befektetési piacon az EKB elnökének május eleji bejelentése, ami június ötödikére már az ígérgetések helyett a QE-tettek mezejét előlegezte meg. Draghi a hét elején kétszer is nyilvánosság elé lépett, de nem „űberelte” májusi szavait, az elemzők csak zavarba jöttek attól, amit most produkált. A Goldmann szerint nem lesz QE, csak kamatcsökkentés. A piac még az európai QE ígéretének örült a csúcsaival. Jövő szerdán, június ötödikén kiderül.
  • A német munkanélküliség változatlanul 6,7% volt áprilisban.
  • A Krím átveszi a rubelt, az oroszok visszább rendelték a katonaságot a Kelet-ukrán határtól.
  • A Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung (FAS) és a Der Spiegel szerint az EKB kormányzótanácsa várhatóan már a következő, csütörtöki ülésén dönt egy új hitelprogram eindításáról, amelynek legfőbb célja forráshoz juttatni a kis- és közepes méretű vállalkozásokat (kkv) az euróövezet hitelszűkével küszködő déli országaiban. (Klubrádió)

ARANYAz arany ismét furcsán viselkedik: amikor öröm van a részvénypiacon, akkor régi szép emlékű menekülő eszköz gyanánt esik (mint ezen a héten is, akkorát, amekkorát 8 hónapja nem láttunk), amikor meg korrigál a spekulációs piac, nos, akkor meg csak oldalaz, semmi komoly felfele mozgás.

Ezen a héten az árfolyam kitört a bizonytalan irányú háromszögéből jócskán lefelé. A 200 napos mozgóátlagtól is mérhető nagyságrenddel elszakadt, az 1250-es szint még megfogta az áresést.


Forrás:Ariva

Nem ok nélkül, tartják magukat a manipulációs vádak, íme, május 30-áról egy ötperces gyertyákat tartalmazó grafikon, a mennyiségi adatokkal kiegészítve. Jól látható, hogy „valaki” szisztematikusan nagy mennyiségekkel, no meg a stopokkal megerősödve nyomta az árat dél felé:


EUR/USD

Az eurót tovább vitte a gyengülés útján az EKB ígéret, a piacot most csak az foglalkoztatja, hogy az EKB mit fog felajánlani a közönségnek. Jól látható, hogy csütörtök-pénteken ismét elbizonytalanodni látszott a masszív gyengülés, amikor megjelentek a kétkedő elemzések arról, hogy még az is lehet, hogy Draghi mégsem csinál semmit, maximum vágnak a 0,25%-os alapkamatból.


Forrás:Ariva

A hosszú távú grafikonon ott virít, bőven van tér az áhított, és a németek által végre jóváhagyott gyengüléshez:


Forrás:Ariva

MAGYARORSZÁG

(Hazánkkal kapcsolatosan csak azokra a hírekre koncentrálunk, amelyek nemzetközi kontextusban és a Ft árfolyama szempontjából tarthatnak igényt komolyabb figyelemre. Ennek oka az, hogy a honi sajtóban rengeteg kiváló elemzés olvasható anyanyelvünkön.)

  • Az MNB nem enged, tovább vágott az alapkamaton, 2,4%-ig. Szemfülesen kihasználják a nagy hozam-éhséget, amelyben még így is eladhatók a magyar állampapírok, és a HUF is viszonylag jól tolerálja a monetáris politika lépéseit. A nemzetközi elemzők szerint egészen 2%-ig elmegy majd az MNB.
    • Folytatódott a defláció; 1,5%-kal esett az árszínvonal (március -1,9%), csökkent a munkanélküliségi ráta is 8,1%-ra, a márciusi 8,3%-ról.
  • A már megszokott forgatókönyv szerinti túl kereslettel és hozamcsökkenéssel zajlottak az eheti állampapír aukciók. A 3 éves kötvényt 3,34%-os (két héttel korábban:3,52%), az 5 évest 3,62%-os (két héttel korábban:3,77%), a 10 évest pedig 4,68%-os (két héttel korábban:4,76%) hozammal értékesítette az ÁKK.
  • Megmozdulni látszanak a beruházások is. Az első negyedévben 22,6%-os emelkedést mért a KSH éves bázison, ami csak azért nem gyújtott be rakétákat, mert nagyon-nagyon alacsony volt a bázis időszak, amitől nem volt még igazán nagyságrend az elemelkedés.
  • Az EURHUF 303 alatt zárt, nem változott az április végén beindult erősödő trend iránya, sem meredeksége.


Forrás:Ariva

Budapest, 2014.06.02