pénztőke

A fél világ az üveggömbre meredt ezen a héten. Csütörtökig a fű sem nőtt, csak a találgatások mentek, de nem akárhogy. Az egyik amerikai oldalon például, ahol elvétve veszik észre, hogy az Atlanti óceán keleti oldalán van egy Európa nevű tömörülés, nos még itt is a napi összefoglalók 70%-a a várható csütörtöki Draghi (ECB) bejelentéseket találgatta. Csak a nagyon szakmai oldalak emlékeztek meg arról, hogy a görög választások vasárnap (január 25-én) is hozhatnak ezt-azt a tőzsdei palettára.Végül csütörtökön, kora délután kiszabadult az €QE (európai pénznyomda) szelleme a palackból, ami a DAX-ban ugyan eszeveszett csúcsjavításokat eredményezett, de a látványos amerikai hatás péntekre már le is feleződött:


 Forrás:Ariva2009. óta rengeteget lehetett hallani a QE (quantitative easing) programról, mint egy monetáris beavatkozást jelentő eszközről, itt most egy nagyon rövid és reményeim szerint könnyen érthető összefoglalót adok.

Tehát a QE-ről általában:

Nem véletlenül hívja a köznyelv pénzpumpának, vagy helikopter pénznek, hiszen gyakorlatilag a nemzeti bank a törvények adta jogaival élve, a semmiből teremt pénzt (persze manapság már csak elektronikus jel formájában), amivel megjelenik a tőkepiacon. Az akció célja a pénzmennyiség megnövelése, amitől általában némi keretek között tartott egészséges inflációt, a hitelek árának esését, s mindettől a fogyasztás és a reálgazdaság beindulását remélik.

Az egy dolog, hogy a jegybanknál megjelenik a friss jegybank pénz, a másik igen sarkalatos kérdés, hogy a jegybank miként ereszti a gazdaságra, mit és hogyan vásárol belőle, mindezt milyen alapkamat környezetben teszi. Általában az állampapírokat vásárolják a jegybankok ezzel a pénzzel (vagyis a jegybank közvetlenül elkezdi hitelezni az államot a teremtett pénzzel), ami azután elterjed az egész gazdaságban, mert akitől megveszi a jegybank az állampapírt, az a friss jegybankpénzzel indul el a tőkepiacon helyet keresni a pénzének. Amikor alacsony az alapkamat, akkor várhatóan nagyon gyorsan a gazdaságban talál helyet magának a pénz. Egy jelentős része persze a részvénytőzsdéken és a hitelpiacon jelenik meg, felverve az árfolyamokat és csökkentve a kötvényhozamokat. A multiplikátor hatással a pénz forgási sebességétől és a kereskedelmi bankok egymás iránti bizalmától függően az így a gazdaságba kerülő pénz mennyisége 5-8 szorosára is nőhet az eredeti helikopter pénznek.

Az európai vadonatúj €QE-ről konkrétan:

Nos, az ECB nevében Mr. Draghi 2012 óta csak beszélt, de azt igen hatásosan, pl. amikor 2014 nyarán beígérte az €QE eljövetelét, az EUR meredeken gyengülni kezdett. Vagy még régebben elég volt csak beígérnie, hogy mindent megtesznek az egyensúly fenntartása érdekében, és a tőzsdék Európában (is) szárnyakat kaptak, az állampapírok (kockázat ide vagy oda, nem számított) hozamai meg zuhanni kezdtek. Forrás:Zerohedge

Most erős konkrétumokkal állt elő az ECB, a hosszú távú hatások nagy valószínűséggel további a részvénypiaci bikában és EUR gyengülésben jelennek majd meg, ahogy ez azonnal érzékelhető is volt a napi mozgásokon is. Az EUR egyenesen az 1,1 felé hajt az USD-hez, és sokan idén már 1:1 arányban látják az EURUSD árfolyamot.

Forrás:Ariva

Természetesen máris előbújtak a tamáskodók is a homályból, és megjelentek az „elgondolkodtató” kérdésfeltevések is. Talán a legerősebb a SOCGEN (Societe Generale francia nagybank) elemzője volt, aki azt kürtölte világgá, hogy szerintük az inflációhoz a mostani bejelentésnek minimum a duplája, de inkább a háromszorosa lenne szükséges. Mások azon sopánkodtak, hogy amikor fizetni kell a bankban tartott készpénzért, vajon lesz-e olyan piaci szereplő, aki hajlandó lesz eladni az állam és egyéb papírjait az ECB-nek? Azt a gondolatot is lehetett olvasni több helyen is, hogy ugyan már kinek jó az, hogy megint majd a részvényárfolyamokban landol a rengeteg pénz, tovább gazdagítva a gazdagokat, ahelyett, hogy a teljes EU lakosságnak osztanák szét, aki azonnal fogyasztási kereslettel stimulálná a gazdaságot.

Vasárnap éjszaka még nem lehetett tudni, hogy a görög választások győztese, a Sziriza párt eléri-e az önálló kormányalakítási szintet. Mindössze néhány képviselői pozíción billeg, hogy lesz-e koalíciós kormány. A mindenképp nagyarányú Sziriza győzelem nagy kihívás elé állítja majd az európai kormányokat, hogy miként is kezeljék a megszorításoktól és adósságtól minden áron szabadulni kívánó „új fiúkat”.

A görög gazdaságról szóló számok megtalálták a magyar sajtót is, aki nem látta volna, plasztikus képet fest az ország helyzetéről:

Egyébként meg a héten orosz offenzíva indult meg Ukrajna ellen, több ezer orosz katona lépte át a hivatalos határokat, a politikai bulvár sajtó már orosz atomtámadással ijesztget, a szakadár oroszok (?) a védtelen civil lakosságot támadják katonai pusztító eszközökkel. A  DAX meg történelmi csúcsokon járt, az olajár pedig még mindig 50 USD alatt áll. Megszoktuk már, a nagy kérdés, hogy Putyin ezt meddig képes benyelni.EURÓPÁN KÍVÜL:

Forrás:Trading Economist

ARANY

Az év elejétől beindult növekedés megtorpant, pedig hagyományosan a pénzbőségtől a piac aranyár növekedést vár. A hangsúly itt a várakozáson van. Valószínűleg ez a várakozás adott szárnyakat az árfolyamnak január első napjaitól, majd most pénteken (23-án) már az EKB-s tények ismeretében a rövid trenden realizált profitokat zárták ki.

Forrás: Ariva 

Jót tett az árfolyamnak két eheti hír is:

MAGYARORSZÁG

(Hazánkkal kapcsolatosan csak azokra a hírekre koncentrálunk, amelyek nemzetközi kontextusban és a Ft árfolyama szempontjából tarthatnak igényt komolyabb figyelemre. Ennek oka az, hogy a honi sajtóban rengeteg kiváló elemzés olvasható anyanyelvünkön.)

Jót tett Magyarország hírének az egész héten nagy erőkkel „marketingolt”, a Bloombergnél is megerősített gondolat, mely szerint a magyar kormány zseniálisan időzítette a devizahitelek forintosítását. Valóban, a 4-5 éve tartó jogalkotási folyamat éppen 2 hónappal előzte meg az CHFHUF összeomlását.

Ezen a héten a BAUMAX jelentette be, hogy elhagyja Magyarországot.

A Bank of America Merril Lynch úgy látja, hogy akár javíthat is a magyar államadósság besoroláson, annak ellenére, hogy Magyarország növekedési kilátásai a legbizonytalanabbak a régióban és csak itt nőtt a szegénység az elmúlt években. Az EBRD is hasonlóan látja, és 2015-re 2,2%-os GDP dinamikával számol.

Az ÁKK csütörtöki aukciójára rányomta bélyegét, hogy a világ az ECB-re figyelt, így azután az eddig megszokott túljegyzéssel szemben alig jött be annyi ajánlat, mint amennyi forrást bevonni terveztek. Az eredmény:

A HUF második hete beállt a sorba, ami azt jelenti, hogy úgy mozog, ahogyan a fundamentumok diktálják. Vagyis ha a mértékadó deviza (EUR, amin keresztül mérik minden más devizához a HUF árfolyamát) gyengül, akkor a HUF-nak erősödnie kell. Az év első 2 hetében éppen fordítva történt, de tárgyhetünkben az €QE hatására „rend” lett, bár nagyon valószínűnek látszik, hogy ennek hátterében az Európában magasnak számító, HUF-ban kifejezett magyar állampapír hozamok állnak, mert aki HUF-ban vesz állampapírt, az a negatív ECB-s kamatokhoz képest igen jól jár, a kérdés csak az, hogy mennyire lehet számítani kiegyensúlyozott EURHUF árfolyamra.
Forrás: Ariva A 3,1%-os heti erősödés kiváló teljesítmény, de ha ez így megy tovább, a 309,5-ön forintosított devizahitelesek és az exportőrök szeme hamarosan villogni kezd majd: