Draghi a drága megmenti Európát
2015.jan.26.
V. évfolyam, 3. szám
A fél világ az üveggömbre meredt ezen a héten. Csütörtökig a fű sem nőtt, csak a találgatások mentek, de nem akárhogy. Az egyik amerikai oldalon például, ahol elvétve veszik észre, hogy az Atlanti óceán keleti oldalán van egy Európa nevű tömörülés, nos még itt is a napi összefoglalók 70%-a a várható csütörtöki Draghi (ECB) bejelentéseket találgatta. Csak a nagyon szakmai oldalak emlékeztek meg arról, hogy a görög választások vasárnap (január 25-én) is hozhatnak ezt-azt a tőzsdei palettára.Végül csütörtökön, kora délután kiszabadult az €QE (európai pénznyomda) szelleme a palackból, ami a DAX-ban ugyan eszeveszett csúcsjavításokat eredményezett, de a látványos amerikai hatás péntekre már le is feleződött:
Forrás:Ariva2009. óta rengeteget lehetett hallani a QE (quantitative easing) programról, mint egy monetáris beavatkozást jelentő eszközről, itt most egy nagyon rövid és reményeim szerint könnyen érthető összefoglalót adok.
Tehát a QE-ről általában:
Nem véletlenül hívja a köznyelv pénzpumpának, vagy helikopter pénznek, hiszen gyakorlatilag a nemzeti bank a törvények adta jogaival élve, a semmiből teremt pénzt (persze manapság már csak elektronikus jel formájában), amivel megjelenik a tőkepiacon. Az akció célja a pénzmennyiség megnövelése, amitől általában némi keretek között tartott egészséges inflációt, a hitelek árának esését, s mindettől a fogyasztás és a reálgazdaság beindulását remélik.
Az egy dolog, hogy a jegybanknál megjelenik a friss jegybank pénz, a másik igen sarkalatos kérdés, hogy a jegybank miként ereszti a gazdaságra, mit és hogyan vásárol belőle, mindezt milyen alapkamat környezetben teszi. Általában az állampapírokat vásárolják a jegybankok ezzel a pénzzel (vagyis a jegybank közvetlenül elkezdi hitelezni az államot a teremtett pénzzel), ami azután elterjed az egész gazdaságban, mert akitől megveszi a jegybank az állampapírt, az a friss jegybankpénzzel indul el a tőkepiacon helyet keresni a pénzének. Amikor alacsony az alapkamat, akkor várhatóan nagyon gyorsan a gazdaságban talál helyet magának a pénz. Egy jelentős része persze a részvénytőzsdéken és a hitelpiacon jelenik meg, felverve az árfolyamokat és csökkentve a kötvényhozamokat. A multiplikátor hatással a pénz forgási sebességétől és a kereskedelmi bankok egymás iránti bizalmától függően az így a gazdaságba kerülő pénz mennyisége 5-8 szorosára is nőhet az eredeti helikopter pénznek.
Az európai vadonatúj €QE-ről konkrétan:
- Az ECB havi 60 mrd EUR-t fog a piacra önteni márciustól, kb. 1,5 éven keresztül, de azzal a megjegyzéssel, hogy a 2%-os inflációs cél érdekében akár meg is hosszabbíthatják a programot. Napokkal korábban az 50 mrd EUR-s nagyságrendet kiszivárogtatták, így ennek a plusz 20%-nak külön örült a piac.
- A kötvényvásárlási program általában befektetési minősítésű értékpapírokat céloz meg, de Draghinak volt egy olyan utalása, hogy még a görögök is reménykedhetnek, – ha jól viselik magukat.
- Az állampapír vásárlás arányosan történik majd az EZ országok között, az ECB tagságok arányai szerint (ami nagyjából megfelel az GDP arányoknak).
- 2-30 éves lejáratú kötvények jöhetnek szóba, akár negatív hozammal is.
- Az ECB vásárlásainak 12%-a különböző hitelintézetek finanszírozását szolgálja majd (pl.: EIB Európai Befektetési Bank) és 8% jut egyéb eszközvásárlásokra is.
- Az ECB egy kötvény szériából maximum a széria 25%-áig vásárolhat, és az országonkénti teljes adósság állománynak maximum az egy harmadáig mehet majd el.
- Görög állampapírokat csak júliustól vásárolnak, nyilvánvalóan a kormányzás-esélyes, EU szkeptikus, éppen szalonképesedő „lázadó baloldali” (Financial Times szerint) Sziriza féken tartása végett.
- Csökkentették a még nem törlesztett LTRO-hitelek (az ECB 2011-es speciális pénzpumpája) kamatát. Ott tartunk, hogy a kereskedelmi bankok már 0,05%-ért kapnak majd hitelt, várható lesz a hitelezési paraméterek további lazítása is.
Nos, az ECB nevében Mr. Draghi 2012 óta csak beszélt, de azt igen hatásosan, pl. amikor 2014 nyarán beígérte az €QE eljövetelét, az EUR meredeken gyengülni kezdett. Vagy még régebben elég volt csak beígérnie, hogy mindent megtesznek az egyensúly fenntartása érdekében, és a tőzsdék Európában (is) szárnyakat kaptak, az állampapírok (kockázat ide vagy oda, nem számított) hozamai meg zuhanni kezdtek. Forrás:Zerohedge
Most erős konkrétumokkal állt elő az ECB, a hosszú távú hatások nagy valószínűséggel további a részvénypiaci bikában és EUR gyengülésben jelennek majd meg, ahogy ez azonnal érzékelhető is volt a napi mozgásokon is. Az EUR egyenesen az 1,1 felé hajt az USD-hez, és sokan idén már 1:1 arányban látják az EURUSD árfolyamot.
Forrás:Ariva
Természetesen máris előbújtak a tamáskodók is a homályból, és megjelentek az „elgondolkodtató” kérdésfeltevések is. Talán a legerősebb a SOCGEN (Societe Generale francia nagybank) elemzője volt, aki azt kürtölte világgá, hogy szerintük az inflációhoz a mostani bejelentésnek minimum a duplája, de inkább a háromszorosa lenne szükséges. Mások azon sopánkodtak, hogy amikor fizetni kell a bankban tartott készpénzért, vajon lesz-e olyan piaci szereplő, aki hajlandó lesz eladni az állam és egyéb papírjait az ECB-nek? Azt a gondolatot is lehetett olvasni több helyen is, hogy ugyan már kinek jó az, hogy megint majd a részvényárfolyamokban landol a rengeteg pénz, tovább gazdagítva a gazdagokat, ahelyett, hogy a teljes EU lakosságnak osztanák szét, aki azonnal fogyasztási kereslettel stimulálná a gazdaságot.
Vasárnap éjszaka még nem lehetett tudni, hogy a görög választások győztese, a Sziriza párt eléri-e az önálló kormányalakítási szintet. Mindössze néhány képviselői pozíción billeg, hogy lesz-e koalíciós kormány. A mindenképp nagyarányú Sziriza győzelem nagy kihívás elé állítja majd az európai kormányokat, hogy miként is kezeljék a megszorításoktól és adósságtól minden áron szabadulni kívánó „új fiúkat”.
A görög gazdaságról szóló számok megtalálták a magyar sajtót is, aki nem látta volna, plasztikus képet fest az ország helyzetéről:
- A 2008-as csúcsához képest a gazdaság 25%-kal zsugorodott, a tőzsdeindex közel 90%-ot esett, minden negyedik kis vagy közepes vállalkozás megszűnt.
- A munkanélküliségi ráta 25,8% (1,2 millió munkanélküli ember).
- Az elszegényedés és szociális szétesés esélyei szerint az ország a 3. helyen áll az EU-ban. A görögök 23,1%-át fenyegeti elszegényedés.
- A hitelek 33,5%-át már nem törlesztik Görögországban. (77 mrd EUR)
- Nagyjából a fentivel megegyező nagyságrendű, 70 mrd EUR az országból kimentett tőke mértéke.
- Egy átlagos magánvállalkozás 9-szer akkora adót fizet(-ne, ha betartanák a törvényeket), mint 2008-ban.
- Egy alkalmazott vagy nyugdíjas 7-szer akkora adót fizet, mint 2009-ben.
- A görög fogyasztó 23%-áfa-t fizet ( az EZ átlag: 20,5%)
- 100 000 görög tudós dolgozik külföldön.
Egyébként meg a héten orosz offenzíva indult meg Ukrajna ellen, több ezer orosz katona lépte át a hivatalos határokat, a politikai bulvár sajtó már orosz atomtámadással ijesztget, a szakadár oroszok (?) a védtelen civil lakosságot támadják katonai pusztító eszközökkel. A DAX meg történelmi csúcsokon járt, az olajár pedig még mindig 50 USD alatt áll. Megszoktuk már, a nagy kérdés, hogy Putyin ezt meddig képes benyelni.EURÓPÁN KÍVÜL:
- A hónapok óta szárnyaló kínai belföldi tőzsdeindex (SEEC) akkorát esett hétfőn, hogy néhányan elkezdték húzni a harangot, mert ekkora relatív csökkenést nem láttak 2008 óta. Majd a hét végére az árfolyam visszaugrott a napokkal előbbi csúcsokra. Mint látható, a QE varázsszó Kínában is működik. A GDP 7,4%-os 2014-es teljesítménye 0,1%-kal több mint a várakozás volt. Ettől még a növekedés lassulása nyilvánvaló:
Forrás:Trading Economist
- Az eddig jelentett 90 cég 79%-a jobb számokkal érkezett, mint az előzetesek.
- A CNBC szerint az energiaárak csökkenése máris kimutatható az USA fogyasztás növekedésében. (Éttermek és az online kereskedelmi szektor eddig a nagy nyertes)
- Vegyes kép rajzolódott az USA lakáspiacáról: jóval a várakozások felett volt a decemberben indult lakásépítések dinamikája (4,4%), de csökkent az építési engedélyek száma és a használt lakások értékesítése is a várakozás alatt maradt.
ARANY
Az év elejétől beindult növekedés megtorpant, pedig hagyományosan a pénzbőségtől a piac aranyár növekedést vár. A hangsúly itt a várakozáson van. Valószínűleg ez a várakozás adott szárnyakat az árfolyamnak január első napjaitól, majd most pénteken (23-án) már az EKB-s tények ismeretében a rövid trenden realizált profitokat zárták ki.
Forrás: Ariva
Jót tett az árfolyamnak két eheti hír is:
- A pletykák ugyan arról szóltak, hogy az oroszok értékesítik az aranytartalékaikat, nos, a decemberi tény viszont azt mutatja, hogy 6 havi csúcsot javított az aranytartalék emelkedése Moszkvában. Sokkal inkább az USD-ben tartott tartalékaikat építik le, aminek szintén van egy erős jelzés értéke.
- A Reuters hozta a hírt, hogy a Bundesbank jelentése szerint a német aranytartalék hazaköltöztetése ott tart, hogy 2013 és 2014 között összesen 157 tonnányit sikerült abszolválni, ami éppen 10%-a az Amerikában tartott állománynak. 2020-ig tervezik a teljes külföldi készletet hazavinni, állítólag eddig a tervek szerint halad a folyamat. A német aranytartalék az USA után a második legnagyobb a világon.
MAGYARORSZÁG
(Hazánkkal kapcsolatosan csak azokra a hírekre koncentrálunk, amelyek nemzetközi kontextusban és a Ft árfolyama szempontjából tarthatnak igényt komolyabb figyelemre. Ennek oka az, hogy a honi sajtóban rengeteg kiváló elemzés olvasható anyanyelvünkön.)
Jót tett Magyarország hírének az egész héten nagy erőkkel „marketingolt”, a Bloombergnél is megerősített gondolat, mely szerint a magyar kormány zseniálisan időzítette a devizahitelek forintosítását. Valóban, a 4-5 éve tartó jogalkotási folyamat éppen 2 hónappal előzte meg az CHFHUF összeomlását.
Ezen a héten a BAUMAX jelentette be, hogy elhagyja Magyarországot.
A Bank of America Merril Lynch úgy látja, hogy akár javíthat is a magyar államadósság besoroláson, annak ellenére, hogy Magyarország növekedési kilátásai a legbizonytalanabbak a régióban és csak itt nőtt a szegénység az elmúlt években. Az EBRD is hasonlóan látja, és 2015-re 2,2%-os GDP dinamikával számol.
Az ÁKK csütörtöki aukciójára rányomta bélyegét, hogy a világ az ECB-re figyelt, így azután az eddig megszokott túljegyzéssel szemben alig jött be annyi ajánlat, mint amennyi forrást bevonni terveztek. Az eredmény:
- 3 éves állampapírok 2,25%-os hozam (29 bázispontos javulás a két héttel korábbi aukcióhoz, de 5-tel rosszabb, mint a szerdai szabadpiaci átlaghozam)
- 5 éves állampapírok 2,62%-os hozam (35 bázispontos javulás a két héttel korábbi árveréshez, de 8-al rosszabb, mint a szerdai szabadpiaci átlaghozam)
- 10 éves állampapírok 3,15%-os hozam (27 bázispontos javulás a két héttel korábbi aukcióhoz, de 5-tel rosszabb, mint a szerdai szabadpiaci átlaghozam)
Forrás: Ariva A 3,1%-os heti erősödés kiváló teljesítmény, de ha ez így megy tovább, a 309,5-ön forintosított devizahitelesek és az exportőrök szeme hamarosan villogni kezd majd:
Forrás: Ariva
Budapest, 2015.01.26.