Akkor most ki tolja el a biciklit?
Régen, nagyon régen (?), még a modern térképészeti modell és a puskapor feltalálása előtt, a bolygó nagyhatalmait a gazdasági és geopolitikai ereje emelte a többiek fölé.
Az itt látható grafikonok a lehető legegyszerűbb módon mesélik el az utolsó 2000 év történetét. Láthatjuk, miként változott a nagyhatalmak gazdasági befolyása az időszámítás kezdetétől napjainkig. A grafikont eredetileg 2008-ban mutatta be a JP Morgan munkatársa Michael Cembalest a „The Atlantic” weboldalán, de az itt látható grafikont a JP Morgan adatait felhasználva aktualizálta napjainkig a „visualcapitalist.com”. Az aktualizálás jelentősége nagy: ezalatt Kína GDP-je duplázódott, így tudott 2017-re a világ legnagyobb (18,3%) gazdasági hatalmává fejlődni.
FONTOS FIGYELMEZTETÉS:
Aki alaposan megnézi az első, idősoros grafikont, annak talán fel is tűnik azonnal, hogy az idő vízszintes tengelyén a lépték nem azonos, nem egyenletes. Messze nem az!
Az első 1500 évet letudjuk az időtengely első egytized részében, és 1900-ig is csak a teljes időtengely felét használjuk el, majd csak innen haladunk 10 éves ugrásokkal egyenletesen. A skálát így megvarázsolni nem számít elfogadottnak a statisztikusok körében, cserében sokkal kevesebbet kellett dolgozni a múlt nehezen kibontható adataival.
Miért mutatjuk (a visualcapitalist.com és most általuk én is) meg mégis ezt az érdekesen elbűvölő grafikont? Azért, mert a XX. század elejétől már viszonylag pontos adatok álltak rendelkezésre, és innen már az időskála is rendesen viselkedik. Ugyanezt az információt csak nagyon bonyolult, háromdimenziós oszlopdiagrammokkal tudnánk megmutatni, ami nem hozná ilyen szemléletesen a változásokat.
ÉRTELMEZÉS
Pontosan tudjuk, ezt a 2000 éves diagrammot rengeteg feltárt és feltáratlan történet hozta létre, olyanok, mint az ősi nagyhatalmak tündöklése és bukása, vagy a Nagy Ipari Forradalom hatása a nyugati társadalmakra, avagy Ázsia újbóli felemelkedése napjainkban.
Azonban van egy másik érdekes történet, ami összeköt mindent: az emberiség gazdasági növekedésének hihetetlenül felgyorsult (exponenciális) növekedése az elmúlt évszázadban.
Íme:
Hosszú évezredekig a világ gazdaságának fejlődése csak a népesség létszámától függött. Gépek és érdemi technológiai újítások nélkül az egy ember által előállítható termelés (egy főre jutó GDP) nem tudott szemmel látható mértékben emelkedni.
Azonban a XIX század végén beindult technológiai forradalom, amelyet továbbiak követtek az energia hasznosítás és az információ technológia területein, robbanás-szerű emelkedést hoztak az emberiség által előállított össztermék mennyiségében is. Így a fenti ábrán jól látható, az angolszász statisztikai szakzsargonban használt „jéghokibot” hatás az egy főre jutó GDP-ben. (A kék vonal képe nagyjából a jégkorongosok ütőjét idézi.)
Nyugat-Európa és észak Amerika volt a kiinduló pontja az ugrásszerű fejlődésnek, és napjainkban is zajlik a világ további területein. A tradicionálisan gazdasági nagyhatalomnak számító India és Kína éppen most szerzi vissza régi pozícióját ezen a hihetetlenül izgalmas technológiai, innovációs játéktéren.